Folia historica 6
Vigh Károly: Portrévázlat Juhász Nagy Sándorról (1883-1946)
március 20-án méltatja az 1848-as forradalom és szabadságharc jelentőségét. Majd időszerű kérdésekről szólva, hangsúlyozza, hogy a márciusi eszmék értelmében ragaszkodni kell a nemzeti szabadsághoz, a demokratikus haladáshoz és a jogegyenlőséghez. 2 8 — Kossuth Lajos születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a debreceni Függetlenségi Kör félévszázados jubileumán nagy beszédet mond. Ismételten hitet tesz a függetlenségi eszme mellett, amelyről kijelenti, hogy annak „általános emberi és nemes internacionális vonatkozásai" is vannak. A háború és Trianon tanulságait levonva, megállapítja, hogy a német-osztrák orientáció okozta azt a katasztrófát, ami a történelmi Magyarország összeomlásához vezetett. 2 9 Közéleti tevékenysége során keményen és következetesen bírálta a Horthy-rendszer bel- és külpolitikáját. Nem tagadta meg az októbrizmus általa vallott eszméit. Meg nem alkuvó jellemére és volt politikai fegyvertársai iránti hűségére jellemző, hogy nagy cikkben álb't emléket a hozzá eszmeileg közel álló Lovászy Mártonnak, aki engesztelhetetlen bírálója maradt Horthy Miklósnak. Halála alkalmából vezércikket ír Lovászyról és így méltatja képességeit: „Fényes tehetsége, szónoki és írói képessegei, széles látóköre, képzelő ereje, szívós akarata, nemes jelleme nagy szerepre predesztinálták." Az ország tragikus helyzetével magyarázza Juhász Nagy, Lovászy bukását. „Tragédiájának titka — fejezi be a cikkíró a Lovászyról írt nekrológot — meggyőződéséhez való fanatikus ragaszkodásában rejlett. Nem tudott alkalmazkodni és megalkudni." 2 8 Az egész íráson átsüt, hogy Juhász Nagy Sándor mélységesen rokonszenvez az elhunyt politikai fegyvertárssal, aki hosszú évekig bírálta az emigrációban a Horthy-rendszert és Garami Ernővel együtt szerkesztette a fehér terrort leleplező Jövő c. lapot. Végül 1926-ban haza jött Magyarországra - meghalni. Az ellenforradalmi rendszer korifeusai, látva Juhász Nagy Sándor állhatatosságát a Horthy-uralom bírálatában, elvhűségét az 1918-ban vallott eszméi iránt, mindent elkövettek, hogy a köztiszteletben álló debreceni politikus ne kaphasson országos fórumot: ne lehessen országgyűlési képviselő. A hajdúszoboszlói választókerület választópolgárainak a felkérésére • ugyanis 1931-ben indult a képviselőválasztásokon. Az antidemokratikus választási rendszer ellenére is biztos győztesnek látszott, amikor a közigazgatási apparátus a kerületben déli 2 órakor kihirdette a zárórát. Ez a felháborító intézkedés mintegy 4000 szavazattól fosztotta meg Juhász Nagyot. Még a „forradalom nélküli, békés átalakulást" követelő 2 9 októbrista 199
