Folia historica 6
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez II.
a képviselőtestület döntését, amit az 1890. december 5-én kezdődő fegyvergyári vita alkalmával sűrűn emlegettek. Fejérváry az 1888-as II. törvényre hivatkozott, amely a fegyverek megrendelését — a meghatározott áron — a miniszter kezébe tette le. így megbukott a fegyvergyár, mielőtt megszületett volna. „Akár az ország kormányának, akár a fegyvergyárnak a masináiban volt a hiba, megtörtént az a sajnálatos eset, hogy a magyar honvédség kétszázezer Mannlichere elkészült, de nem a soroksári telepen, hanem Steyrben a hetedfél millióból nem magyar munkások kaptak kenyeret, hanem az osztrákok pecsenyét." 17 8 Herman Ottó pedig a kérdés lényegét fogalmazta meg: „.. .hagyományos szellemmel van dolgunk, a melynek mindenkor az volt a politikája, megtagadni és megbuktatni mindazt, a mi e nemzet fegyverképességét és hatalmát növelhetné . . ." 17 9 A magyar fegyvergyár bukását 1890-ben — már a magyar uralkodóosztály üzleti érdekeivel hozták kapcsolatba. Ennek a gondolatnak Szalay Imre ad a magyar parlamentben hangot, aki nyíltan vetette a kormánypárt szemére, hogy a magyar fegyvergyár bukását a steyri fegyvergyár idézte valójában elő, ugyanis e gyárban magasabb körök rendkívül érdekeltek. 1 8 0 Erre a kijelentésre Fejérváry csak annyit tudott felelni: „.. .e körök gondolkodási módja távol van attól, hogy az állam kárára piszkos börze spekulátiókba bocsátkozzanak.." 1 8 1 Kétségtelen, hogy a nagy üzlet az Union banké volt, amely létrehozta a magyar gyárat jelentős tőkebefektetésével. A részvényeket 149 forinttal jegyezték, tehát minden 100 forintos címletű részvényen a bank 49 forintot keresett alapítási díj fejében. A 300 000 darab részvényt figyelembe véve ez 1 millió 500 ezer forint hasznot jelentett. Az építkezések előrehaladásának megfelelően a részvények is emelkedtek 179 forintig. 1889. február 14-e után, vagyis a részvények legmagasabb jegyzését követően, amikor a magyar miniszter steyri tárgyalásai kiszűrődtek, a részvényeket elsősorban magyar területeken eladták és a pénzt a Werndl gyár részvényeibe fektették. A 405 forintos részvények a magyar megrendelés hatására 479 forintra emelkedtek, míg a magyar részvények 179 forintról 90-re zuhantak. 18 2 Ezzel a börze manipulációval a Werndl részvényesek több mint két milliót kerestek. Az egész ügynek a megtestesítője pedig Fejérváry volt. Természetesen további kutatások szükségesek ahhoz, hogy véglegesen eldöntsük, hogy volt-e s ha igen, milyen mértékben a miniszternek ebben szerepe, vagy egyszerűen Polonyi Géza szavaival élve a nemzeti aspirációk iránti érzéketlenséggel lehet csak vádolni, amikor megakadályozta „.. .hogy végre-valahára valamit a honvédelem terén is mutassunk a mivel ezen nemzet létének jövőjét 175
