Folia historica 6
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez II.
fegyverek gyártásának megkezdését. A közvélemény ebben a honvédség felfegyverzésének elszabotálását látta, ugyanis kiszűrődött, hogy a magyar gyár a steyri gyárnak segítséget nyújt egy nagyobb német megrendelés kielégítésében. „Hallatlan - írja a katonai szaklap - különben, hogy egy állam az általa mindennemű előnyökben részesített fegyver gyártelepeknek megengedjen a külföld számára fegyvereket gyártani, akkor a amikor az állam érdeke sürgősen követeli, hogy a saját hadserege minél hamarabb láttassék el új fegyverekkel! Pedig nálunk ez történt! A steyri s a magyar fegyvergyár készít több százezer fegyvert külföldi hadsereg számára akkor, a mikor államunk azon veszélynek van kitéve, hogy váratlanul kitörő háború esetén saját gyalogságunknak igen tekintélyes része nem lesz kellően felfegyverkezve" 15 3 Feltételezhető íija továbbiakban a lap, hogy az új puskákkal való felfegyverzésnek késleltetése azon rossz akaratnak eredménye, amelyet némelyek még most is táplálnak a honvédség iránt! A hadügyminisztert érzékenyen érintette a német megrendelés kirobbanása, ezért szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy a magyar hadsereg egy háborús konfliktus esetén sem marad ismétlőfegyver nélkül, ugyanis a kormány - ha szükséges - külföldi vásárlást eszközöl. Ami pedig a steyri gyár külföldi üzletkötését illeti — ami egyébként nem tartozik a magyar kormányra —, nem érintheti a magyar gyárai. Egyébként is Poroszország és a steyri gyár közötti szerződés — folytatta a miniszter — a magyar gyár gondolatának megszületése előtt létrejött. 15 4 A kiszivárogtatott hírek feltételezhetően a későbbiekben tárgyalásra kerülő bankspekulációt szolgálhatták, ugyanis a magyar gyár, illetve a konkurens cég közötti ellenséges kapcsolat az együttműködést eleve kizárttá tette. A másik alapvető kérdés volt az eredeti szerződés elszabotálásában, hogy az építéshez szükséges rajzokat 1888. szeptember 12-e helyett csak 1889. május 15-én bocsátották a gyár rendelkezésére. Kapcsolódott hozzá, hogy a honvédelmi miniszter is késett bizonyos részletrajzok, minták és tervek átadásával. Ezeket 1888. február l-ig kellett volna átadni, de csak 102 nappal később 1888. május 12-én kapta meg a részvénytársaság. Természetes lett volna, a szerződések értelmében, hogy amennyit késett a honvédelmi miniszter, annyival később induljon meg a szállítás, de a miniszter - „az ő harczképességi sürgősségének elmélete alapján ..." csak 72 napot adott. 15 5 A társulat ezzel természetesen nem érte be és halasztásért folyamodott. A kérelem két irányú volt. Szerették volna elérni, hogy az 1000 darab mintapuskát, amelyet az eredeti szerződés szerint nem a társulat, hanem az 169
