Folia historica 6

Gerelyes Ibolya: Török viseletek Evlia Cselebi útleírásában

felhasznál idegen forrásokat és legendákat, mende-mondákat is. Mindezek ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy útleírása gazdag kultúrtörténeti, néprajzi, földrajzi forrásunk, nemcsak Törökországra, Perzsiára, É-Afrikára stb. vonatkozóan, hanem a balkáni országokat, sőta 17. sz-i Magyarországot illetően is. Ez utóbbi tény számunkra különösen fontos, hiszen Evlia három kötetében is hosszasan foglalkozik Magyarországgal, illetve magyarországi eseményekkel. Ha tudomásul vesszük, hogy keleties, tekervényes mondataiból nekünk kell a ténylegesen ott levő igazságot kibontanunk, akkor nagyon sok értékes, hasznos, sokszor sehol másutt fel nem lelhető adatot fogunk találni munkáiban. Ilyen jellegű adatok például az egyes városok iparára, iparosaira vonatkozó megjegyzései. Káldy-Nagy Gyula hívta fel a figyelmet pl. Evliának a posztóiparra vonatkozó megjegyzéseire.'

3 Hasonló adatokat találtam magam is Bursza város híres selyemiparára vonatkozóan.

1

4 Evliának ezek a leírásai pontosak és hiteltérdemlőek. Egy-egy város, helység leírása gazdag anyagot kínál a kutatónak, aki az ott-lakók életmódját kívánja tanulmányozni. Megismerkedhetünk a lakóházakkal, azok építőanyagával, felépítésével, jellegével. Képet kapunk a bazárban árusító kereskedők árujáról, a városban fogyasztott ételekről, italokról stb. E sokszínű elbeszélésből most a viseletleírásokat választottam ki. Evlia viselettörténeti jellegű leírásai igen egységesek és a legtöbb esetben nagyon konkrétak. Pontosan megtudjuk belőlük, hogy az adott ruhadarabot kik viselték, milyen anyagból készítették. A leírások elolvasása után határozott kép alakul ki bennünk a török férfiak és nők viseletét illetően. Ennek az anyagnak a kiválasztására indított az is, hogy a török viselettörténet, mint alább látni fogjuk, igen sok szálon kapcsolódik a 15—17. századi magyar viselettörténethez. Utazása során Evlia leírja, hogy az egyes helységekben lakók miben járnak, ruházatuk milyen anyagból készül. Ha az anyagot az adott városban készítik, Evlia ezt is megemlíti. A nagyobb városokban külön tárgyalja a férfiak, és külön a nők öltözetét. Több helyen megpróbál - igen kezdetlegesen ugyan - bizonyos társadalmi differenciálásokat tenni. Ennek értelmében különválasztja az előkelőek, az írástudók, a középrétegek, és a szegények ruházatát. Máskor pl. Trabzon városában

1 s — mesterségek szerint különíti el a lakosságot és öltözéküket is e szerint különbözteti meg. Evlia elbeszélése alapján bizonyos, hogy a törökök legjellegzetesebb • és legkedveltebb ruhadarabja a férfiak és nők által egyaránt viselt feradzse'

6 volt (1. kép). Az elnevezés hosszú, bőújjú, gyakran prémmel díszített felsőruhát takar. A férfiak számára készített darabokat ún. csuha posztóból varrták

1

7 (Pl. Szinop, Trabzon, Amasia városai.) Ez az anyagfajta az egész 11