Folia historica 6

F. Dózsa Katalin: A női divat változásai 1850-1895 között

csípőnél erősen redőzve, esetleg két sorban buggyosan (34. kép) — ez a turnűr, magyarul duz. Mindkét hosszúság — a hosszú uszály és a boka fölé érő. 4. Kabát — ismét megjelenik a rokokó contouche utánzata, a bő hátú, uszályos, hátul lazán redőzött köpeny, esetleg szalagcsokor dísszel a háton. Újdonság a polonaise,

3 3 a szoknya felső harmadáig érő kabátka, mely elől elkerekített, hátul deréktól erősen húzott, követi a szoknya felső harmadáig a turnűr redőzését. Egyik változata hátul nem derékhoz simul, hanem buggyosan hajlik rá a turnűrre (35. kép) (szintén rokokó eredetű, még a neve is). 5. Díszítések — ismét több a fodor, dudor, ráncolás, szalagcsokor függőleges és vízszintes tagolásban. 186 9 Kialakul az első turnűr jellegzetes sziluettje, összkép túlzsúfolt, túldíszített. 1. Fej — óriási kontyok a fejtetőn elől, hátul, tarkónál is magas, rengeteg műhajjal előállított fodrászremekek, c, — puha kendőszerű csipkefőkötő, legtöbbször fejtetőn (36. kép), d, általános a kis, lapos tetejű, lapos karimájú, ferdén homlokba húzott kalapka (37. kép), mely legtöbbször nem az áll alatt, hanem hátul, a tarkónál van megkötve, vagy szabadon lebegő szalagokkal, esetleg fátyollal. 2. Derék - a Fisűszerű megoldás ismét előtérbe kerül (36. kép), a, kivágás nagyon változatos, az ismert formák variánsai, c, váll keskeny, hangsúlytalan, d, ujjak magasan bevarrtak, mindenféle típus kedvelt a reneszánsz buggyostól a simáig, újdonság a könyökig szűk, onnan lazán ráncolt csipkefodros, vagy saját anyagából fodros kézelőjű megoldás (37. kép). 3. Szoknya — az év második felében kizárólag turnűrös megoldások a divatlapokban. 99