Folia historica 5

Patay Pál: A Magyar Nemzeti Múzeum haranggyűjteménye

1665. Újbánya (Nova Bana). „123/1914. máj. 26. Újbányái templom harangja: felírása: Hodie si audiveritis vocem egus nolite obdurare corda vestra A. D. 1665 (súlya 68 kg). Vétel a város tanácsától" Vételára „95.20". 1676. Poklostelek (Pocluja). „79/1911. aug. 17. A poklostelki egyház harangja. Felső peremén két akanthusz palmetta-sor között van a felírása: FVDIT ME MATHI VLRICH IN EPERIES 1676. Meg van a harang függesz­tőfeje is, fából, valamint az ütője, ugyancsak fából. A harang (-kehely) mag. 33 cm, az egész szerkezet mag. 60 cm. szél a függesztő tengelynél 73 cm." „Vétel Kiss Sándor poklostelki ref. lelkésztől." 1695. Szepesótalu (Spisska Stara Ves). „104/1915. okt. 28. 1695-ből való „SANCTE N1COLAE ORA PRO NOBIS" felírású kis harang, súlya 4350 gr. Vétel a szepesófalusi rk. plébániától." Az ismertetett 42 haranggal a Nemzeti Múzeumé az egyetlen szá­mottevő haranggyűjtemény az országban. Ennek ellenére mégis azt mondhat­juk, hogy csak szemelvényesen ad áttekintést a történelmi Magyarország harangöntő kézműiparának alakulásáról és fejlődéséről. Részben már azért is, mert a gyűjtemény számos harangja az ország periferikus részeiről (Szé­kelyföld, Szepesség északi része) származik. Jegyzetek 1. Zömük a Középkori, kis részük az Újkori Osztály állományában van. 2. Az évszámmal nem rendelkező harangok korát alakjuk, iralamint feliratuk betűinek, díszítésüknek stílusa, vagy egyéb jellegzetességük alapján igyekeztünk meghatározni. 3. A harangok leírásához szerettem volna a mesterség szakkifejezéseit felhasználni. Sajnos a Gombos Lajos harangöntő mester által közölt kifejezések egy része nem magyar. Ezeket tehát magyar szavakkal igyekeztem helyettesíteni. A harang felfüggesztésére a harangtetóbői (platni) kiálló korona szolgál. A XIX. század második harmadáig álta­lában füles koronát alkalmaztak (6, ritkán 4 füllei). Azóta erre a célra egy tárcsa szol­gál. Egészen kis harangoknál a korona helyett csak egy egyszerű fület találunk. A ha­rang testének (dikte) külső oldala a palást. Ez egy horonnyal (stand) különül el az alsó perem fölötti, általában profilált és - miután itt éri az ütő ütése - vastagabb, gyűrűszerű pártázattól (slág). Az ütő különben a harangtetó'belső oldalán lévő kari­kához, van erősítve. A méreteknél az alábbi rövidítéseket használjuk: átm = átmérője, 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom