Folia historica 5
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre útja az Előőrstől a Független Kisgazdapártig 1828-tól 1939
Szellemi Frontról szóló tanulmányában, hogy Zsilinszky már ekkor elismerte a szocialista munkásmozgalom autenticitását,amit a Népszava június 3-i száma nagy elismeréssel nyugtázott. 3 4 Nagy próbatétele volt Zsilinszky emberi-politikai helytállásának az 1935-ös választás. Gömbös Gyula miniszterelnök ugyanis a választási kampány előtt nemtelen paktumot ajánlott fel Zsilinszkynek: miniszteri bársonyszéket, a maga és hívei számára 6—8 képviselői mandátumot helyezett kilátásba arra az esetre, ha Bajcsy-Zsilinszky hajlandó letérni az ellenzékiség útjáról és csatlakozni a kormánypárthoz. Ő' azonban elutasította ezt az ajánlatott, sőt a baloldali polgári blokk létrehozásával megbotránkoztatta egykori politikai barátait. A legjobb szándékok, a legtisztább célkitűzések sem segítettek: a pártszövetség — egyetlen kivétellel — nem jutott mandátumhoz. Amint a közösen kiadott röpiratban olvashatjuk: „a gazdasági apparátus, lelki és fizikai terror, pénz, sajtó és hatalom" összefogott ellenük és megakadályozta Bajcsy-Zsilinszky és politikai szövetségesei megválasztását. 3 5 A tarpai választáson alkalmazott hatósági terrorra jellemző, hogy Tamási Áron erdélyi írót, Zsilinszky barátját, aki román állampolgársággal rendelkezett, Vásárosnaményben az állomáson nyolc(!) csendőr igazoltatta és a főszolgabíróságra kísérve, akadályozta meg Tarpára utazását. A főszolgabíró azután kiutasította őt Vásárosnaményből és a tarpai kerületből. 36 A baloldali polgári ellenzéki blokk vezére Szakváry (Löffler) Emil őrnagynak, Gömbös titkárának írt március 25-i levelében számos jelből arra következtet, hogy ,fl szőrös német kéz is benne van a dologban, amelynek fáj az én önálló tevékenységem, bizonyos túlzott németbarát tendenciákkal szemben." 3 7 Zsilinszky szűk baráti körben elmondta, hogy bizalmas közlést kapott a német intervencióról, amit Mackensen német követ adott át 1935 februáijában Gömbös Gyulának. A magyar belügyekbe való szemérmetlen beavatkozást) jelentő utasítás úgy szólt, hogy „Magyarországon le kell tömi a németellenes politikát, s ennek érdekében el kell ütni Bajcsy-Zsilinszkyt a parlamenti nyilvánosságtól." 3 8 Zsilinszky a Hatvany Lajoshoz intézett egyik levelében, 1935. május 1-én megírja a német beavatkozás történetét és szentesíti ilymódon a visszaemlékezők közléseit. 3 9 Még egy erőpróba várt Zsilinszkyre, 1935 őszén, amikor pótválasztást rendeltek el a tarpai kerületben, mert a peticiós tárgyalás során kiderült, hogy a kormánypárt jelöltjének „megválasztott" Kenyeres-Kaufmann Miklós politikai kalandor. Ami még ennél is jobban felháborította az ellenzéki kedé228
