Folia historica 5
Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky Endre útja az Előőrstől a Független Kisgazdapártig 1828-tól 1939
Az 1928-1932 közötti évek életének ehhez a nagy és drámaivá vált későbbi küzdelméhez képeztek átmenetet, fontos mérföldkövet. Miután egyaránt elutasítja a szocializmust és a polgári demokráciát, valamiféle harmadik út lebeg a szeme előtt: „nemzeti demokrácia". Elképzeléseiben a középosztály, a munkásság és a parasztság összefogása szerepel a „nemzeti gondolat" jegyében. Zsilinszky e három társadalmi osztálytól várja „egy új, szociális szellemű ,nemzeti demokrácia" megszületését. 1 0 Ezt az elképzelését fejtette ki részletesen a már említett politikai programjában, a „Nemzeti radikalizmus"-ban, de a „nemzeti demokráciáról" vallott felfogásáról csakhamar kiderült, hogy illúzió... Amíg azonban a történelmi események nem bizonyították be, hogy „osztályok feletti" nemzeti demokrácia nem létezik, addig főleg a paraszti és kisgazda körökben népszerű gondolat volt. Vida István is rámutat a Független Kisgazdapárt békési programjáról írt cikkében 1 1, hogy az abban szereplő ,.nemzeti demokrácia" fogalom Bajcsy-Zsilinszkytől származik. Ezt valószínűsíti az a tény, hogy Zsilinszky szoros kapcsolatban állt a tiszántúli szervezkedés irányítóival, elsősorban Szabó Pállal és derecskei híve, Csizmadia Lajos is segítette a Kisgazdapárt szervezését. A „nemzeti demokráciának" nevezett harmadik utas ideológiával összefüggően fejti ki azt a nézetét, hogy „a nacionalizmus magába tudja olvasztani a legkorszerűbb és legmerészebb szociális gondolatot",holott — mint írja — a nacionalizmus és szociális gondolat „eddig külön utakon jártak'" Az egyikről azt állapítja meg, hogy gyökértelenné vált, elszakadt a földtől és a néptömegektől, szavakban és frázisokban élte ki magát s értetlenül ment el a kor szociális eszméi mellett. A másikról azt tartja, hogy „a nemzettagadó nemzetköziség vágányára siklott s vicinalizálódott az osztálygondolatban." A feladat Zsilinszky szerint a kettő egyesítése: a „nemzeti élet" és a „szociális igazság" egyensúlyának a megteremtése. 1 2 Zsilinszky 1930-ban megalakítja Nemzeti Radikális Pártját és megfogalmazta a nemzeti radikalizmus című politikai prgoramját. Magára a zászlóbontásra 1931. január 11-én került sor Tarpán, amelyre Bereg távolabbi részeiből, Szabolcsból, Szatmárból és Budapestről is oda sereglettek. Zsilinszkyt Tarpa határában kuruc zászló alatt üdvözölték, amelyen ez a szövegállt : „Tarpa kuruc volt és az is marad..." A népgyűlés színhelyén sűrűn cirkáltak a csendőijárőrök és Csaroda felől katonai készültség is érkezett. így féltek Bajcsy-Zsilinszkytől és a szegény Tisza-parti és Szamos-háti néptől. A tarpai választókerület népe Zsilinszkyt még a zászlóbontás évében országgyűlési képviselővé választotta. A mártírhalált halt nagy hazafi ezt a hűséget síron túli 218
