Folia historica 5

Tamás István: 175 éves a Magyar Nemzeti Múzeum

ásatások. Fokozatosan — de még ma sem kielégítő módon - létrejöttek az együttműködés körvonalai a régészeti kutatások műhelyei: az egyetemek, a múzeumok és az időközben megalakult akadémiai Régészeti Intézet között. A Magyar Nemzeti Múzeum nagy érdeme, hogy az 1930-as években igen gyengén, de mégis csak megindult faluásatásoknak iskolát teremtve, a felszabadulás után a középkori köznép életének kutatására irányította a figyelmet. A szocializmus nagy építkezései a régészet fejlődését is segítették és segítik. A nagy külszíni bányatelepek feltárása előtt, a tiszai erőműveknél jelentős leletmentő ásatások folytak, s ilyen készül most a magyar-csehszlovák összefogással épülő Gabcsikovo-nagymarósi vízlépcsőnél is. Nem kisebb az eredmény a gyűjtemények fejlődése terén sem. 1944. végén a mai múzeumhoz tartozó gyűjteményi osztályok 218.240 egyedi tárgyat őriztek. Ez a mennyiség 1964. végéig 713.664-re emelkedett, jelenleg pedig meghaladja a 850.000 darabot. Lényegesen változott a gyűjtemények aránya is, azok abszolút számban való fejlődése mellett. Az őskori, ókori és népvándorláskori tárgyak száma 2,5-szeresre, a középkoriaké 5,1-szeresre, az újkoriaké 4,2-szeresre, az éremtáriaké 1,5-szeresre, a képcsarnokiaké 3,1-szeresre nőtt. Figyelembe véve, hogy az Éremtár és a Képcsarnok is őriz újkori tárgyakat, a felszabadulás óta a múzeum gyűjteményei közül az új- és legújabb korra vonatkozóak gyarapodtak a leggyorsabban. A gyűjtemények rendbentartásának színvonalát bizonyítja, hogy a múzeum fennállása óta 1958-ban először megtörtént a teljes műtárgyállományi revízió, s ezt a következő 10 évi szerzeményezés ellenőrzése is követte már. A múzeum tudományos munkája már a kezdetektől fogva igen tekintélyes volt. a múlt században és a század elején itt dolgozott Érdy János, Hampel József, Pulszky Ferenc és Rómer Flóris. A két világháború között Hillebrand Jenő, illetve részben a felszabadulás után Fettich Nándor. A szocialista Magyarország Nemzeti Múzeumának volt munkatársa Vértes László és Mihalik Sándor. Innen került egyetemi katedrára pl. László Gyula, Mócsy András és Vayer Lajos. A tudományos kutatók magas színvonalú munkáját bizonyítja az is, hogy az intézet munkatársaként szerzett akadémiai doktori fokozatot 6, kandidátusit pedig 17 kutató. A múzeum munkatársainak állami és társadalmi megbecsülését pedig az mutatja, hogy a felszabadulás óta közülük 10 részesült 14 alkalommal kormánykitüntetésben, 40-en kapták meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést (közülük ketten kétszer is), 27-en váltak kiváló dolgozó cím birtokosaivá, 10-en pedig miniszteri dicséretben részesültek. 12 kutató minisztériumi nívódíjat kapott, 4 pedig Móra Ferenc érmet. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti, illetve Történettudományi In15