Folia historica 5

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez I.

sze viszont a hadsereg erkölcsi tényezőinek tulajdonít fontosságot ugyanis „...egyedül csak a szellemi elem lehet a győzelem forrása." 3 1 Az 1886. októberében a hadügyminiszter bizottságot hívott egybe az ismétlőfegyver megvitatására. Tagjai között találjuk Philippovics, Bauer, Catty bárókat táborszernagyi rangban, Reinlän der bárót, mint altábornagyot, Beck bárót és Kreutz altábornagyot az adminisztratív katonai bizottság elnö­két. Ez a bizottság a csapatoktól beérkezett jelentések alapján a javasolt is­métlőfegyverek egyikét sem fogadta el. 3 2 A kérdés nem került le a napirend­ről, amit bizonyítani látszik a hadügyminisztérium novemberben kiadott „Emlékirata" is. E kiadvány fontosságát növeli, hogy ismertté válnak megjele­nésével azok a kísérletek, amelyek 1881—1886 között folytak. A megjelölt időben mérnökök és katonák az ismétlőfegyverek számos variációját mutatták be. A legeredményesebb Mannlicher volt, aki 9 mintával élen állt. Őt követte Spitalsky mérnök, aki 7 különböző mechanizmussal lepte meg a szakértő bi­zottságot. Krnka hadnagy 5, az Osztrák Fegyvergyár 4 mintával jelentkezett, Schönauer, Schulhof mérnökök és Kromár százados 3—3, míg Valmisberg százados, Stahovsky és Jurnitschek Éőhadnagyok 1—1 ismétlőfegyvert aján­lottak próbára. Ha a mondottakhoz hozzátesszük, hogy Kropatschek Alfréd ezredes 1874-ben feltalált ismétlőfegyvere hadászatilag Bosznia és Hercegovina járőr­csapatainál célszerűnek bizonyult, oly annyira, hogy 1886-ban is alkalmazás­ban volt — a választás nem volt egyszerű. 3 3 Elképzelések természetesen vol­tak, s hogy ez mennyire már 1886-os évet megelőzően jelentkezik, hűen tük­rözi az „Emlékirat". Ekkor derül ki, hogy a Hadügyminisztérium már 1884 elején, amikor nyilvánvalóvá lett az ismétlőfegyverek térhódítása és nem utol­sósorban a szomszédok állásfoglalása utasította a technikai és adminisztratív katonai Bizottságot, hogy az 1877. évi puskatöltények alapján végezzenek kí­sérleteket. Ezek a kísérletek kiegészítették a lövésziskola 1881 — 1884 között tett megfigyeléseit. Az iskola már 1884-ben az egyes lövés helyett a több töl­tényt tartalmazó töltény csomagok mellett foglalt állást. Ezen elv alapján Kro­már Konrád alkotta meg az első fegyvert, amelyet később Mannlicher is magá­évá tett. így született meg a Geradezug—Verschluss, amelyet a felt !áló 1885. január első napjaiban be is mutatott 5 töltényes tárral. A fegyverpróba siker­rel járt. 1' alatt 36 lövést tettek vele. Hibát nem észleltek, s ezért a Hadügy­minisztérium 1885. májusában az Osztrák Fegyvergyár Társaságnak megbízást adott 12 mintadarab elkészítésére, amit a gyár júliusban át is adott a lövész­iskolának kipróbálás végett. 3 4 Még ugyanezen év októberében a Mannlicher fegyvereket a gyalog és vadász zászlóaljaknak is kiosztották, azzal az utasítás­146

Next

/
Oldalképek
Tartalom