Folia historica 5

Gábry György: Liszt Ferenc emléktárgyai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Az utóiratban említett levélfordítás, különös módon csak 1891-ben kerülhetett a múzeumi irattár aktái közé, mivel hátlapján az 1891/70. szám van feltüntetve. Ezt követően azonban kiemelték innen és — pótlólag — beiktatták az 1874-es iratok közé: 1874/287. szám alatt! Ilyen módon viszont (az esztendő utolsó beírt aktájaként) megbontja az időrendi folytonosságot; a Pulszky-féle köszönőlevél ugyanis (május 7-éről) 1874/141. iktatású. Mindenesetre a levélben jelzett tárgyak (egy arany- és egy ezüst koszorú, továbbá egy-egy arany- és ezüst érem) időben megérkezhettek,mivel a múzeumi leltárkönyvek vonatkozó kötetében

5 május 6-i dátummal lettek lajstromba véve. Pulszky Ferenc igazgató, egy nappal későbbi köszönőlevelében meleg hangú köszönetet mond a becses adományért; levél fogalmazványának

6 szövege így hangzik: — „Nagyságos Doctor U r! Azon nagybecsű ajándék alkalmából, melylyel a m. n. múzeumot legközelebb gazdagítani méltóztatott, kötelességemnek ismerem az intézet legnagyobb köszönetét ezennel kifejezni. Egyszersmind van szerencsém Nagyságodat biztosítani, hogy ezen értékes tárgyak, melyek a hazai és a külföldi kegyeletnek ragyogó kifejezései, a közszemlére kitett múzeumi műkincsek között minden időben fennen hírdetendik Nagyságodnak művészi halhatatlanságát és fenkölt hazafias érzületét. Ajánlva az intézet érdekeit továbbra is hazafias figyelmébe, maradok a Ngs Dr. Umak Budapest 1874. május 7. (Alul:) Ngs Dr. Liszt Ferencz Urnák, Budapest" Az 1874-es adományt hosszú ideig nem követte újabb. Az ígért és felsorolt értékes emléktárgyak továbbra is Weimarban maradtak, „pecsét alatt"! Végre Liszt, akit bántott a be nem váltott ígéret, 1879-ben újabb — nagyjelentőségű — levélben fordul Sayn-Wittgenstein hercegnéhez.

7 - „...La chaine continue de vos bienfaits pour moi depuis 32 jnnées ne me laisse d'autre liberté que celle de la plus profonde gratitude. Vous m'avez presque défundu d'en parier, et je ne saurais guere l'exprimer comme je la ressens. Avant d' aller U Rome, j'ai déposé, fin Sept. ou les premiers jours d'Oct. 1861, mon testament écrit de coeur, sans conseil ni consultation quelconque, au Stadtgericht de Weymar. le vous en ai envoyé alors la copie

8 - sur vos observations, relatives a la singularité inopportune de la forme, j'ai déposé un 2

ln

e papier, de quelques lignes seulement, a se mérne Stadt124