Folia historica 5

Vigh Károly: Kossuth Lajos öröksége

Vigh Károly Kossuth Lajos öröksége A mai magyar ifjúság — és vele együtt egész népünk — minden év tavaszán politikai és kulturális rendezvényekkel ünnepli új- és legújabb kori történelmünk fényes napjait: az 1848^4-9. évi polgári forradalom és szabadságharc kitörésének, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikáltásának és hazánk felszabadulásának évfordulóit. A forradalmi ifjúsági napok révén immár hagyományszerűen kapcsolódnak össze Kossuth és Petőfi eszméi a forradalmi munkásmozgalommal, hogy azután 1945. április 4-vel nemzeti és egyben internacionális jelleget öltsenek. A kossuthi eszmék máig ható érvényével nem csupán a tavaszi ünnepek alkalmával találkozunk. Közgondolkodásunkban, történetszemléletünkben immár ötödfél évszázada él a reformnemzedék eszmei öröksége. Kossuth neve összefonódott a forradalom és a szabadságharc ügyével és azóta nincs magyar progresszió, amely a maga időszerű társadalompolitikai programjának a megfogalmazása alkalmával ne merítene ebből a gazdag forrásból. Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon és 1894. március 20-án hunyt el Turinban (Torino). A magyar XIX. század az ő százada. Működésének egyes szakaszait a század nagy fordulópontjai jelzik: az 1825-48-as reformkorszak, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc, a Habsburg abszolutizmus uralma 1849 és 1867 között, valamint a kiegyezés kora. Mind a négy korszak elválaszthatatlan Kossuthtól. Mit hagyott ránk Kossuth a XIX. századból? Kossuth érdeme, hogy a nemesi reformmozgalom a 40-es évektől túlnőtt a rendi kereteken és egyre határozottabban a polgári fejlődés érdekeit szolgálta. Személyes fellépésének, szuggesztív egyéniségének és korszerű tár99