Folia historica 4

Cennerné Wilhelmb Gizella: Deák Ferenc ábrázolások

Cennerné Wilhelmb Gizella: Deák Ferenc ábrázolások A 100 esztendővel ezelőtt elhunyt Deák Ferenc vagyonos, de pat­riarkális életmódot folytató középnemesi családból származott. A korán árva­ságra jutott Deákot szomorú családi körülményei még az arcképezés véletlen alkalmaitól is megfosztották ifjúkorában, mert neveltetése jórészt nem családi körben történt. Tanulmányai végeztével megyei szolgálatba lépett, s csak harmincesztendősen nyílt meg előtte az országos politikai pálya, amikor 1833-ban Antal bátyja helyére lépett, mint megyéjének követe. A pozsonyi diéta több külföldi mesternek adott alkalmat arcképmegrendelésekre, esetleg sokszorosított követi arcképcsarnok megjelentetésére. 1 Deák legkorábbi arc­képét is itt készítették, s természetesen az ellenzék soraiban játszott vezető szerepe sugallta első kőrajz-arcmásának keletkezését. Későbbi éveiben is jó­részt politikai tevékenysége határozta meg portréinak keletkezéstörténetét akár festményről, akár más művészi műfajról volt szó. Tanulmányunkban az anyag adta nyomon kívánunk haladni, nem törekszünk teljes ikonográfiára. Életében készült arcképeit úgy kívánjuk tárgyalni, hogy párhuzamba hozzuk működésének jelentősebb állomásaival s a portrékon keresztül mutatjuk be szerepének korabeli tükröződését. Legkorábbi portréja 1840-ben hagyta el a sajtót,abban az évben, ami­kor az udvar és az ellenzék közreműködésével kompromisszumot kötött. Herr Faustin bécsi litográfus magyar politikai vezéregyéniségeket bemutató lapjai között szerepel Deák mellképe is. 2 Herr meglehetősen nehézkes kom­pozíciójú és kevéssé hasonlatos figurákat rajzolt, ahogy ez Batthyány Lajos, vagy Széchenyi István térdképén isiátható. 3 Deák Ferencnél is inkább a rusz­tikus magyar típus és a jellegzetes öltözet visszaadására törekedett. A port­ré egészében összevág azzal a leírással, amelyet Tóth Lőrinc adott a Pozsony­ban időző Deákról: Láthatjátok azon egészséges kinézésű, erőteljes testalkatú, 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom