Folia historica 3

Bánkúti Imre: A sójövedelem Rákóczi pénzügyi politikájában, a szabadságharc elején 1703—1704

2. Az ügylet célja nagyobb készpénzösszeg szerzése volt a kincstár részére. A sómonopólium jogát herceg Eszterházy Pál nádor (mögötte azonban Oppenheimer Sámuel állt) és egy erdélyi főurakból álló társaság vette bérbe. Sinkovics István: Esterházy Pál nádor és az erdélyiek kereskedelmi társasága. A Bécsi Magyar Történetkutató Intézet 1937. évi évkönyve. Bp., 1937. 178—219. old. — Szakály Ferenc: Oppenheimer Sámuel működése, különös tekintettel magyarországi kihatásaira. Bp., 1971. (Kny. a Magyar—zsidó Oklevéltár XIV. kötetéből.) 3. A kiáltvány 10. pontja. Ráday Pál iratai. I. 1703—1706. Sajtó alá rend.: Benda Kálmán—Esze Tamás—Maksay Ferenc—Pap László. Bp. 1955. 102. old. 4. Számtalan ilyen adat 1703—1704-ből: AR, I. 91.. 99., 108.. 136.. 173. stb. old. 5. Sümeg. 1704. február 12. Széchényi Pál Károlyi Sándorhoz AR. I. 106. old. 6. A máramarosi sóbányászat története nincs feldolgozva. A 18. század közepéig csak Rónaszéken folyt bányászat. Sziget 1749-ben lett az igazgatóság székhelye. Vö.: Máramaros vármegye egyetemes leírása. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1876-ban Szigeten tartott XIXdik nagygyűlésének alkalmából szerk. Szilágyi István. Bp.. 1876. 409—415. old. — A megye korabeli gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaira útmutatást nyújtó kiadványokat 1. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Bp. 1970. 332—333. old. — Takáts Sándor: A máramarosi sóbányák jövedelme. MGtSz. 1902. évf. — A máramarosi sóbányákat 1703. július végén Majos János foglalta el. aki öccsét. Majos Ferencet állította a bányák élére. Ezt Rákóczi nem tudván, egyidejűleg Magos János nagybányai harmincadost nevezte ki ugyanoda. Instructiója: OL RSzL I. 2. e. Végülis „Kegyelmes Urunk nem akarván Majos Jánost kedvetleníteni. abba a tisztbe meghadta" Majos Ferencet, aki később is betöltötte a kamaraispán tisztségét. 1704 elején Rákóczi a máramarosi gazdasági ügyek (huszti dominium, öt koronaváros, sóbányászat) élére Buday Zsigmondot nevezte ki főinspectorrá AR, I 172— 174.. 243—244.. 250—252.. 263., 279.. 285.. 292—293. old. — R. — R„ II. Rákóczi Ferencz fejedelem levelei Máramaros vármegyéhez. TT. 1908. 574—594. old. — A kiadott anyagon kívül a Rákóczi Szabadságharc Levéltárában jelentős mennyiségű irat található, amelyet azonban történetkutatásunk eddig nem használt fel. 7. Bányászati és Kohászati Lapok. 1867. évf. 8. Néhány tájékozódást nyújtó mű: Kádár J.: Szék város nagyközség története. Dés, 1904. — Pásztor Lajos: A deésaknai sóbányák története. Bp., 1888. — Orbán Elek: A Székelyföld leírása. 1—6. köt. Pest. 1868—1873. — Tagányi Károly: Szolnok—Doboka vármegye monographiája. 1—7. köt. Dés, 1901—1905. — Szilágyi Ferenc: Alsó-Fehér vármegye történelme. Nagyenyed, 1898. — Jakab Elek: Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Bp.. 1901. — Orbán Balázs: Torda város és környéke. Bp.. 1889. Stb. — Tokaji tábor 1703. november 30. Rákóczi tordai kamaraispánnak nevezte ki Szentmiklósi Istvánt. OL RSzL I. 2. a. Majd Teleki Mihály Kismarjai Albertet helyezte ugyanebbe a funkcióba és részletes instrukciót adott neki. Besztercei tábor. 1704. június 4. OL RSzL I. 2. f. Nro. 1890. — A só drágaságáról Barcsai Ábrahám levelei Radvánszky Jánoshoz. 62