Folia historica 3
G. Héri Vera: Kiállítási díjérmek 1842 és 1848 között
alapvető változás a magyar ipar fejlődését illetően.-' 1 A legközelebbi kiállítást tehát 1846-ra tűzték ki. Az Iparegyesület tevékenysége feltétlenül nagy hatást gyakorolt a vidéki iparosok tevékenységére, s a vidéki városokban is megkezdődtek az iparkiállítások. 1843-ban és 44-ben Nagyszebenben rendezett iparkiállításon Gelléri Mór adatai szerint aranyat és ezüstöt osztottak jutalmul, de valószínűleg nem érmet, hanem pénzt, mert a szakirodalomban nincs egyetlen utalás sem ilyen érmekre. 1844ben Kassán volt iparkiállítás, itt azonban nem érem volt a jutalom. 2 5 Az 1846. év különösen bővelkedett kiállításokban és érmekben. A Magyar Gazdasági Egyesület még 1845-ben elhatározta, hogy pályázatot hirdet a munkaerőhiány enyhítésének módozatairól. A pályázat II. és III. díja érem lett volna. 2® Valószínűleg az egylet tagsága adta volna össze az érem veretési költségeit, mert ha egyéni kezdeményezés lett volna, feltétlenül megemlítik az alapító nevét. Az MGE érmei között szerepel egy példány, melynek előlapján Ceres áll jobb felé fordulva. Hóna alatt kéve, bal kezében sarló, jobb kezét címerpajzsra teszi. A pajzs mögött fiatal lombos fa. Ceres lábainál eke, a körirat: ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. A hátlapon gyümölcsökből álló koszorú és a mező üres. Az előlapi címerpajzson magyar korona szerepel, ami a korszak éremábrázolásainál nagyon ritkán fordul elő. Az 1848 előtti években az MGE nem nevezte magát országosnak. E nem éremtani szempontok alapján úgy vélem, hogy az érem nem lehet a szabadságharc előtti időből, s ennek következtében nem is valószínű, hogy a pályázat díja lehetett volna. Feltehetően a pályázat ismét nem zárult jelentős eredménnyel. Sajnos az MGE tevékenységét illetően a kutató többnyire sajtóforrásokra van utalva a levéltári anyag hiánya miatt. Kénytelenek vagyunk feltételezni, hogy az érmet 1857 után készíttette az Egyesület, egy már meglevő típus után. Ugyanis 1857-ben Ferenc József magyarországi látogatást tett, és az MGE alapszabályait megerősítette. 2 7 Az érem előlapi képe megegyezik az 1846-ban, Festetich Ágoston által alapított állattenyésztési érem előlapi képével. Festetich az állattenyésztési szakosztály vezetője volt, s egy Zichyéhez hasonló gesztussal vállalta, hogy az állattenyésztési díjérmek verőtövének metszését finanszírozza. Ezen a korai érmen, mint már említettük, korona nincs. Az egylet arra törekedett, hogy a jutalmazott gazdának a kiállításokon szerzett jutalom maradandó legyen. Az eddigi 20—50 aranyas pénzjutalmak természetesen nem voltak maradandóak. Ezért választották ismét az érmet jutalmazási formaként. 72
