Folia historica 3

Bánkúti Imre: A sójövedelem Rákóczi pénzügyi politikájában, a szabadságharc elején 1703—1704

sok, itt most fel nem sorolható oka volt. Ez azonban nem jelentette azt, hogy véglegesen kapitulált a rendi erők előtt s közvetve, kerülő úton nem igyekezett a hadseregnek vagy az államháztartásnak azokat a szektorait erősíteni, amelyek nem, vagy kevésbé állottak a rendek ellenőrzése alatt. Nemcsak katonai okokból igyekezett tehát pl. a kuruc hadsereg reguláris egységeit megszervezni és megerősíteni. Azokat a bevételi forrásokat törekedett kiépíteni, illetve növelni, amelyek a fejedelmi hatalomtól függöttek (saját birtokai, kincstári uradalmak és bevételek, bányajövedelmek, a francia pénzsegély. majd 1704 tavaszától a rézpénzverés). A rendek hozzájárulásától függő adózás viszont — más feudális államok fő bevételi forrása — e kezdeti periódusban alig játszott szerepet, kivéve a hadellátáshoz szükséges élelemszolgáltatást. A fejedelem számára számításba jöhető jövedelemforrások közt jelentős lehetett a sóbányászatból, ill. sókereskedelemből származó bevétel. A sóregálé már évszázadok óta, így a Habsburgok alatt is fontos tényező volt az államháztartásban. Éppen I. Lipót uralkodása alatt, 1694-ben, az abszolutizmus kiépítésére" tett kísérletek idején bonyolította le az udvari kamara azt a hitelügyletet, amellyel bérbeadta a magyarországi sókereskedelem monopóliumát. A kísérlet azonban sikertelenül végződött: sem az államkincstár, sem a fogyasztók számára nem volt előnyős.

2 Sőt az abszolutizmus igazgatása általában sem a maga számára nem tudta megfelelő jövedelmi forrássá kiépíteni a sókereskedelmet, sem a lakosságot nem volt képes rendszeresen ellátni ezzel a létfontosságú ásvánnyal. A Recrudescunt a só drágaságát és hiányát mint az ország lakosságának egyik legsúlyosabb sérelmét említi.

3 Persze Rákóczinak is rengeteg akadályt kellett elhárítania, ha a sókereskedelmet jól jövedelmező bevételi forrássá akarta tenni. Az ország sóellátását viszont sürgősen meg kellett szerveznie, két okból is: 1. a lakosság és a hadsereg ellátása sürgősen igényelte a rendszeres sóellátást; 2. Rákóczinak égetően szüksége volt a sóeladásból befolyó pénzbevételre. E közlemény keretében most nem vállalkozhatunk másra, mint azoknak az első lépéseknek a leírására, amelyeket Rákóczi a sójövedelem kihasználása és megszervezése terén tett. Az első akadályt a felkelés által okozott archaikus állapotok jelentették. A sóházakban, raktárakban, bányáknál, uradalmakban felhalmozott kisebb-nagyobb sókészleteket a katonaság és a lakosság elhordta, gyakran elpusztította.

4 Így 1704 elején az ország egyes részein sóhiányra panaszkodtak

5 A kezdő lépés természetesen a sóbányák birtokbavétele volt. A felkelők ellenőrzése alá került terület sóellátása szempontjából első32