Folia historica 3

Tardy Lajos: Az első orosz útleírás Magyarországról

JEGYZETEK: 1. Kazakova, N. A.: Pervonacsal'naja redakcija „Hozsdenija na Florentijszkij szobor". In: Pamjatniki ruszszkoj literaturü X—XVIII vv. Akademija Nauk SZSZSZR. Insztitut Ruszszkoj Literaturü. Trudü otdela drevneruszszkoj literaturü, XXV. Moszkva, 1970., 60. 1. 2. Moszkva. Lenin Könyvtár, Muzejnoe Szobranie, No. 939; Leningrád. Szaltikov-Scsedrin Könyvtár, Szobranie Szofijszkogo szobora, No. 1464; Szovjetunió Tud. Akad. könyvtára, kézirattár. No. 16.8.13. stb. 3. Trócsányi Z.: Két emlékirat. Bp.. 1949. 12—13. old. 4. Bronyevszkij V.: Utazás Magyarországon. Bp., 1948.; Magyarországi útiélmények és magyar irodalmi vonatkozások a XIX. század első negyedében megjelent orosz kiadványokban. In: Tanulmányok a magyar—orosz irodalmi kapcsolatok köréből. I. köt. Bp., 1961. 121—146. oid. — Orosz utazók Budán és Pesten. In: Tanulmányok Budapest múltjából. XVIII. köt. Bp.. 1971. 182—205. old.; — Váradi—

Sternberg J.: Utak. találkozások, emberek. Budapest — Uzsgorod. 1974. 9—19. old. 5. Le voyage de Grigorovitch—Barsky en Hongrie en 1724. Slavica, Debrecen, VI. köt. (1967). 181—191. old. 6. Szamota 1.: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. Bp., 1891. — Birkás G.: Francia utazók Magyarországon. Szeged, 1948. — Haraszti S.—Pethő Т.: Ütikalandok a régi Magyarországon. Bp., 1963. stb. 7. A kéziratok egy része csak a Moszkva—Ferrara közötti úttal, valamint a hazatérésnek Budáig terjedő szakaszával foglalkozik, míg a többi a Budától Szuzdalig terjedő utat is magában foglalja. Jan Krajcar szerint (Metropolitan Isidore's Journey to the Council of Florence. Some remarks. In: Orientalia Christiana Periodica, vol. XXXVIII. fasc. II.. 1972.. 368. old.) a beszámoló utolsó részének (Buda—Szuzdal) szerzője nem azonos az útleírás előző részeinek alkotójával. Ennek stílusa „tömör és személytelen mivel lényegében a helységek felsorolását adja a mérföldek megjelölésével; ritkán szúr közbe más adatot". Krajcar szerint a szerző láthatólag remélte, hogy összefoglalhatja száraz beszámolóját, de ebben valami ismeretlen körülmény megakadályozta. 8. Novikov N.: Drevnjaja ruszszkaja vivliofika. Tom IV. Szt. Peterburg. 1774.. 239—321. old. — Szaharov 1.: Szkazanija ruszszkago naroda. Tom II. Szt. Peterburg. 1849.. kn. 8.. 77—99. old. — Malinin V.: Sztarec Eleazarova monasztürja i ego poszlanija. Kiev 1901., prilozs. 76— 87. old. 9. Kazakova N. A.: i. m. 60—72. old. — Krajcar: i. m. 367—382. old. — Stökl G.: Reisebericht eines unbekannten Russen. In: Byzantinische Geschichtsschreiber, Bd. II. Graz, 1954, 149—189. old. — Egyházi Krónika 1973. évf. 5. sz. 7—8. old. 10. A zsinatra vonatkozó terjedelmes irodalomból Id. Concilium Florentinum. vol. IX—X. Roma. 1971. — Hofmann G.: Concilium Flo. rentinum. vol. III. P. I. Roma. 1950. stb. 11. Hazaérkezte után az orosz fejedelmek elutasították a létrejött uniót; Iszidor metropolitát börtönbe zárták, ahonnan 1441-ben sikerült Rómába menekülnie, ahol kardinálisi kalapot kapott. 1462-ben halt meg. 12. Vö. Zsurnal Minisztersztva Proszvescsenija, 1890. júl.—aug., 131—184. old. 28