Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

A kritikus órákban azonban megmutatkozott jellemgyengesége. Gyenge volt kockázatos feladatok vállalásához, sőt gyáván és két­színűén viselkedett. Aggteleky Béla és Tóth Sándor egymástól füg­getlenül szinte teljesen azonos módon jellemzik Vörös Jánost. Agg­teleky így ír róla: „Gyáva, meghunyászkodó, minden tettrekészség, elszántság és felelősségvállalási képesség nélküli ember.. ." 12 8 Tóth Sándor így ítéli meg egyéniségét és szerepét: „Határozatlansága, két­színűsége és gyávasága a németek és nyilasok kezére játszott s nagy­ban megkönnyítette, hogy azok minden különösebb nehézség nélkül átvegyék a hatalmat." 12 9 Az október 15-i koronatanácsból hivatalába visszatérve, a vezér­kari főnökség németbarát tisztjeinek gyűrűjében csak ezt dadogta: „Borzasztó, egész életemben németbarát voltam. A kormányzó nem tájékoztatott. Helytelenítem." 13 0 Sorsán ez a hazug mentegetőzés sem segített, mert László Dezső altábornagy, a vezérkar főnökének he­lyettese, a Szálasi-puccs egyik katonai támasza, árulás vádjával le­tartóztatta. Az igazi árulást azonban csak ezután követte el. Alá­rendeltjei fenyegetésére — akikhez rövidesen Veesenmayer követ is csatlakozott — a kormányzó kiáltványát meghamisító hadparancsot adott ki, amely lényegében a harc folytatására szólította fel a hon­védséget. Jellemző volt a helyzetre és arra a pánikra, amely elfogta Horthy leghűségesebb híveit is, hogy Vörös János közölte parancs­tervezetét Vattayval, aki a kormányzó döntését nem kérte ki (!), hanem önkényesen hozzájárulását adta a végzetes következmények­kel járó hadparancshoz. 13 1 Ez a parancs — amely a csapatokat az arcvonalban és hátország­ban is elérte — kezdete volt a már megkötött fegyverszünet érvény­telenítésének, megakadályozta a szovjet alakulatokkal a kapcsolat felvételét, és időt adott a németeknek ahhoz, hogy átjátszhassák a vezetést a nyilaskeresztesek, Szálasiék kezére. A honvédcsapatokat ez a parancs tétlenségre kárhoztatta, megakadályozta a fegyver­szünet végrehajtását, és hozzájárult ahhoz, hogy Horthyt és kormá­nyát megfoszthatták a hatalomtól. 13 2 Vörös János gyáva árulását tetézi, hogy e hazug hadparancs he­lyett — a kormányzó utasítására — egy olyan hadparancsot kellett volna kiadnia, amely konkrét utasításokat ad a honvédség alakula­tainak a fegyverszünet gyakorlati végrehajtására vonatkozólag. 133 Vörös azonban nemcsak elárulta kormányzóját, hanem férfiatlanul is viselkedett. Amikor a vezérkari főnökségen a nyilas László altábor­nagy letartóztatta, nyüszítve adta meg magát sorsának. Az esemé­nyek után pár nappal levelet írt Beregffy nyilas honvédelmi minisz­ternek. Panaszkodott, hogy üldözik, holott neki köszönhető, hogy az októberi átállás a hadseregben olyan simán végbement. Winckel­208

Next

/
Oldalképek
Tartalom