Folia historica 3

Fülep Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fejlődése hazánk feliszabadulása óta

zett, illetve támogatott nagy vállalkozásokban, így a Régészeti Kézikönyv, a Magyar Régészeti Topográfia munkálataiban, az avarkori és honfoglaláskori leletanyag corpusának kiadásában. Tagjai számos nemzetközi vállalkozásnak, így részt vesznek a nemzetközi összefogással készült római kori feliratos corpus magyarországi kőemlékeinek új kiadásában (Römische Inschriften Ungars), a nem feliratos római kori kőemlékanyag feldolgozására irányuló CSIR vállalkozásban, továbbá a Nemzeti Múzeum volt a központja a római birödalom térképét sorozatban kiadó Tabula Imperii Romani munkálatainak (SOPRONI S., Tabula Imperii Romani, Aquincum-Sarmizegethusa-Sirmium. L 34. 1968.). Középkori és újkori kutatással foglalkozó dolgozóink részt vesznek az akadémiai művészettörténeti, történeti tervek végrehajtásában. Az utóbbi években kutatóink fontos tudományszervező munkája a minisztérium szaktanácsadóiként

: a vidéki múzeumok szakfelügyelete. Talán a legnagyobb fordulatot a múzeum mégis ä közművelődési munkában hajtotta végre a felszabadulás után. Ezen a téren felújítottuk a Tanácsköztársaság által kezdeményezett, de akkor meg nem valósított célkitűzéseket. Csendes, elzárkózott intézményből látogatott, a közönség által szívesen felkeresett, pezsgő életű intézménnyé vált a Nemzeti Múzeum. Ezt teljesen új kiállítási politikával értük el. Múzeumunk úttörő munkát végzett azon a téren, hogy a korábbi, sok-sok tárgyat szinte minden történeti összefüggés nélkül, raktárszerúen felsorakoztató kiállítások helyett, az egyes történeti korszakok gazdasági-társadalmi viszonyait, az ember életét és fejlődését a marxista történetszemlélet alapján álló állandó kiállításokban mutassa be. 1950-ben nyílt meg az első ilyen típusú állandó régészeti kiállítás, majd 1952-ben a magyar történelmet a honfoglalástól kezdve bemutató másik állandó kiállítás. Azóta ezeket az állandó kiállításokat többször is megújítottuk új kiállítások rendezésével. Ezekben már felhasználtuk az új kutatásokból származó leleteket is. A múzeum időszaki kiállításai nemzeti történetünk jelentős jubileumaihoz kötődtek: 1948-ban a szabadságharc százéves évfordulójára készült centenáris kiállítás, 1953-ban a Rákóczi-szabadságharc 250. évfordulójára rendeztünk Rákóczi-kiállítást, ugyanebben az évben Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára, a nándorfehérvári csata négyszázéves évfordulójára Hunyadi János emlékkiállítást, 1972-ben a Dózsa György születésének 500. évfordulójára Dózsa emlékkiállítást, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Tömegeket mozgattak meg a soha nem látott és a közönségtől elzárt aranykincs-kiállítások: szkíta aranyszarvasok, avar fejedelmi kincsleletek, Mátyás király kincsei, XVI—XVII. századi ötvösremekek stb., stb. A múzeum Üjkori Osztálya nemcsak az anyaggyűjtéssel készül fel arra az időre, a FOLIA HISTORICA 3. 17