Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

ség Magyarország megtartásának nagy jelentőséget tulajdonított, hiszen Románia birtoklása is alapvető fontosságú volt Németország számára, mégis elvesztették. Miklós Béla — még mint a kormányzói katonai iroda vezetője — július 21-én Hitlerhez utazott, aki kijelentette előtte, hogy „Magyarország területe Németország számára hadászati jelentőségű és megtartására minden eszközt igénybe vesznek". Hangoztatta a romániai olaj és más fontos nyersanyagok (mangán, réz stb.) szükségességét, melyeket Németország a Balkán felől Magyarországon keresztül kap meg.

6 Hitler a keleti arcvonalról megtartott megbeszélésén július 31-én Alfréd Jodl vezérezredesnek és Hermann Fegelein SS Gruppenführernek kijelentette: a keleti arcvonal megszilárdításától függ az összes balkáni állam megtartása. Majd hangsúlyozta: „A legfontosabb számunkra és marad is a magyarországi térség megtartása.,. Éppen ezért nagyon megfontolandó, mit tudunk az újonnan létesített alakulatokból mindjárt odaküldeni, vagy ott felállítani, hogy bármikor képesek legyünk, ha szükséges Horthy úr államcsínyének elébe vágni, vagy azt megelőzni."

7 A júliusi kiugrás reális lehetőségét támasztja alá az augusztus 23án bekövetkezett Jassy-i áttörés is. Csak egy ilyen nagy fordulat végrehajtása nem csupán az adott kedvező katonapolitikai helyzettől függ. Az egyéb — főleg politikai — feltételek a kiugrás végrehajtásához akkor is, később is sajnálatos módon hiányoztak. A Jassy—Kisinyov térségben 1944. augusztus 20-án indított nagyszabású hadművelet — írja Ölvedi Ignác — széttörte a német arcvonal Balkánt tartó láncszemét és a hadihelyzetet Délkelet-Európában gyökeresen megváltoztatta. Románia augusztus 23-án kilépett a fasiszta blokkból és hadat üzent Németországnak. A német hadvezetés tartalékokkal nem rendelkezett, a balkáni és a magyarországi hadászati irányok lezárására az 1944 nyarán meggyengített hadseregcsoportjaitól nem tudott erőket elvonni. A szovjet csapatok előtt megnyílt az út Magyarország és Jugoszlávia felszabadításához.

8 A jassy—kisinyovi hadművelet nemcsak Románia és Bulgária, hanem Magyarország számára is kedvező feltételeket teremtett a háborúból való kilépéshez. A kormányzó és a hozzá közel álló körök tervei és politikai elképzelései ekkor még távol álltak egy ilyen, a katonapolitikai helyzetből reálisan következő megoldás latolgatásától. A Szovjetuniótól és a kommunizmustól való félelem olyan megalapozatlan reményeket ébresztett Horthyban és köreiben, hogy az angolszász haderő valamiképpen megtalálja a módját egy közép-európai előnyomuláshoz, s így Magyarország nem kényszerül kizárólag a Vörös Hadseregtől fegyverszünetet kérni. 11 FOLIA HISTORICA 3. 161