Folia historica 3
Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája
A részletes statisztikai elemzések alapján egyértelműen felvetődik a kérdés: mi volt az oka a német nemzetiségű lakosság saját számarányát messze meghaladó mértékű kivándorlásának. Az első tényező — mint erre már tanulmányunk előző részében utaltunk — a kivándorlás megszervezése és útiránya. Bár részletes statisztikai adatok erre nincsenek, köztudomású volt, hogy a délvidéki németség zöme az északnémet kikötőkön keresztül, az ott székelő utaztatási vállalkozók ügynökeinek segítségével és irányításával vándorolt ki. A saját anyanyelvükön megfogalmazott hirdetések, plakátok, röplapok — bár ennek a szlovákok, románok sem voltak híjával — nem kevésbé könnyítették meg az elhatározást. 82 Már pusztán az a tény, hogy szinte az amerikai Szabadság-szoborig „saját nyelvterületükön" tették meg az utat, hiszen még a szállítóhajók is németek voltak, csökkentette a kiszolgáltatottság érzését, s némi tényleges védettséget jelentett az ügynöki munkamódszerekkel szemben. A németség fokozott kivándorlásában közrejátszhatott a németek racionálisabb gazdálkodásra való törekvése, amely a birtokaprózódás megelőzése érdekében a legidősebb fiú földöröklését többnyire íratlan törvényként alkalmazta. Ez lehet a magyarázata annak, hogy 1905—1907 között a németek között a legnagyobb a 20—29 éves kivándorlók aránya, míg a 30—39 éveseké a legkisebb. 8 3 A racionálisabb gazdálkodáshoz szükséges nagyobb forgótőke előteremtése is ösztönzőleg hathatott a kivándorlásra egy olyan korszakban, amikor ennek a tőkének az előteremtése itthon komoly nehézségekbe ütközött. 8 5 Az új beruházásokhoz szükséges tőke előteremtésén kívül a már korábban felvett, többnyire jelzálogos kölcsönök törlesztési részleteit is egészében vagy részben Amerikában kellett megkeresni. 8 5 Egyesek még arról is tudnak, hogy bizonyos délvidéki német bankok utazási kölcsönök adásával is támogatták a kivándorlókat. 8 6 A század első évtizedében végrehajtott nagyobb arányú parcellázások is serkentőleg hatottak, a jórészt törlesztésre, hitelbe vásárolt földek árának részleteit Amerikában igyekeztek megkeresni. Az ittebei, párdányi, katalinfalvai gazdák, akik a Duschnitz és gróf Harnoncourt által parcellázott földeket hitelre vették meg, adósságaiknak nagy részét amerikai pénzen törlesztették. 8 7 A magyarcernyai parcellázás, amelyet a Csekonics-uradalom hajtott végre úgy, hogy volt házas zselléreiknek adtak földszerzési lehetőséget, bizonyára hasonlóképpen Amerikába hajtotta a földszerzők egy részét, de nemcsak őket, hanem a teljesen vagyontalanokat is, akiket kizártak a földszerzésből. 8 8 Végül, a német, de általában a nemzetiségi kivándorlás erősítésének irányában hatott a korszakunkban egyre többet hangoztatott és 9« 131
