Folia historica 3

Fülep Ferenc: A Magyar Nemzeti Múzeum fejlődése hazánk feliszabadulása óta

nyei nagy veszteségeket szenvedtek. A Múzeum neoklasszicista palotáját 70 belövés érte, raktárai a tűz martalékává váltak. Így érte meg tehát a Magyar Nemzeti Múzeum 1945-ben hazánk felszabadulását. A múzeum dolgozóinak első feladata az épület újjáépítése és a gyűjtemények biztonságba helyezése volt. Dolgozóink élniakarását bizonyítja, hogy amikor hideg szobában, betörött ablakok mögött kellett dolgozniok, és a kiégett gyűjtemények roncsait takarították el, már a jövőre gondoltak, terveket kovácsoltak. Ennek az élniakarásnak a jeleként 1947-ben megnyílt az első időszaki kiállítás, amely az új szerzeményeket mutatta be, amely azonban 1948-ban azzal zárult, hogy az Esterházy-kincseket ismeretlen tettesek a kiállításból ellopták. 1948-ban országos jelentőségű, milliós tömegeket mozgató emlékkiállítás nyílt meg az 1848-as szabadságharc centenáriumára. Ez a kiállítás 8 teremben és a hozzá csatlakozó folyosón a magyar szabadságharc valós történetét mutatta be. Az 1949. év döntő fordulatot hozott az egész magyar múzeumügy, így a Magyar Nemzeti Múzeum történetében is. Az 1949. évi 13. tvr. megfogalmazta a felszabadulás utáni első múzeumi törvényt, és lerakta a szocialista múzeumügy alapjait hazánkban. Döntő szervezeti változtatása az volt, hogy a nagy, országos múzeumok teljesen függetlenné váltak, és kettévált az 1802-ben Széchenyi által alapított Magyar Nemzeti Múzeum és Országos Széchenyi Könyvtár is. Ez a törvény meghatározta a múzeumok helyét szocializmust építő társadalmunkban, és kijelölte művelődéspolitikai feladatukat is. Kimondta a földből kikerülő régészeti leletek állami tulajdonát, intézkedett a régészeti leletek bejelentéséről, a védett területekről és védett magángyűjteményekről. A Magyar Nemzeti Múzeum szervezetét is hozzá kellett igazítani az új feladatokhoz. Az egész intézmény számára döntő feladattá vált a felszabadulás után, hogy szakítson az addig túlnyomórészt öncélú tudományos kutatómunkával, működésének központjába az elmúlt korok történetének marxista szemléletű kutatását helyezze, de erre a kutatómunkára támaszkodva a múzeumban őrzött hatalmas tudományos forrásanyagot beállítsa népünk művelődésének szolgálatába. A Nemzeti Múzeum speciális feladata mindezekből következtetve az volt, hogy bemutassa hazánk, népünk igazi történetét és ezen keresztül népünkben az igaz hazafiságot, más népek kultúrájának, történetének megbecsülését ápolja. E nagy célok érdekében az addig egységes Történeti Tárat Középkori és Üjkori Osztályra bontottuk szét. Ennek a szervezeti változtatásnak tulajdonképpen az volt a célja, hogy szakítson az addig kialakult gyűjteménygyarapítási 12