Folia historica 3
Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája
A statisztikai adatokból kétségtelenül kiderül az is, hogy a Délvidék német lakossága vett részt legnagyobb mértékben a kivándorlásban. Függetlenül attól, hogy az egyes megyékben mekkora számban éltek németek, ők adták Arad megye kivételével mindenütt a legtöbb kivándorlót. A németek után a kivándorlók abszolút számát tekintve a román nemzetiségűek álltak. Arad megyében közülük került ki a legtöbb kivándorló. Krassó-Szörény, Temes megyékben pedig a németek után a második helyen találjuk őket. Bács-Bodrogban, mivel a román lakosság elenyésző, a magyar kivándorlók foglalták el a második helyet. Torontál megyében a németek után a szerbek adták a legtöbb kivándorlót, ami könnyen érthető, hiszen ebben a megyében volt a legmagasabb a szerb nemzetiségű lakosság száma. 7 /' A számsorokból az is kiviláglik, hogy már a kezdeti időszakban is német kivándorlók mentek el legnagyobb számban, és ezt a számbeli fölényüket lényegében a korszak végéig megtartották. Az abszolút számok összehasonlítása után most nézzük meg, hogy az egyes nemzetiségek milyen arányban vettek részt a kivándorlásban: magyar 5,6 4,3 10,6 német 53,1 18,8 55.2 román 18,1 4,4 15,8 szerb 97,2 5,6 12,1 Táblázatunk első oszlopa 7 5 azt mutatja, hogy az egyes nemzetiségek délvidéki kivándorlása hány százalékát teszi ki az illető nemzetiség országos kivándorló tömegének. A két kiemelkedő érték közül a délvidéki szerbek magas részaránya egyértelműen magyarázható azzal, hogy ez a nemzetiség legnagyobb tömegben ezen a területen élt. A délvidéki németeknek ezt a magas részét az országos kivándorlásból csak részben magyarázhatjuk a szerbekéhez hasonló módon, hiszen ők számarányuknál nagyobb mértékben vettek részt a kivándorlásban. 127 Anyanyelv az összes kivándorlók %-a a helyi népességből kivándorlók %-a az összes délvidéki kivándor-lók közül
