Folia historica 3
Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája
Kijárás Németországba A Németország felé irányuló kivándorlás már jellegében is eltér a Balkán felé irányuló vándormozgalomtól. Bár a véglegesen áttelepülők számát itt is elég magasra becsülhetjük, hiszen 1880. és 1900. között 5 705-ről 23 639-re nőtt a Német Birodalomban összeírt magyar honosok száma, s ezek között nem csekély lehetett a Délvidékről kivándorolt német elem aránya, 4 6 akiknek nagy része Poroszországban élt, még nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk a Németországba csak meghatározott időre — a tavasztól őszig tartó mezőgazdasági idényre — kivándorlók tömegeinek. A Németország felé irányuló, meghatározott időtartamra szóló, tehát nem áttelepülés céljából történő kivándorlás jellegében már csaknem azonos vagy legalábbis közel áll az amerikai kivándorláshoz, s egyúttal jelzi a mezőgazdasági nincstelen munkáselemeknek nagyobb hatósugarú munkaalkalom-kereső aktivizálódását. Itt érvényesül először a német gazdasági egyesületek propagandájának segítségével a németországi magasabb munkabérek vonzó hatása. 4 7 A németországi kivándorlásra a 80-as, 90-es évektől rendszeres statisztikai adatunk nincs, mert csak 1899-től vezettek az amerikai kivándorlás regisztrálásával párhuzamosan a Németország felé irányuló mozgalomról megközelítően pontos statisztikai nyilvántartást, ezért a korábbi mozgalom számszerű adatainak összesítésére itt nincs lehetőség. A honossági statisztikai kimutatások, valamint a helyi feljegyzések alapján azonban feltétlenül számottevőnek kell tartanunk. 4 8 A hivatalos statisztikai kimutatások és a helyi adatok között néha igen nagy eltérés van. Bács-Bodrog vármegyéből a hivatalos statisztika 1901-ben 127, 1902-ben pedig csak 88 németországi kivándorlót tart számon. 49 Ugyanakkor a helyi adatgyűjtés szerint 1901-ben Szeghegy községből 350, Feketehegyről 400, Űjverbászról 120, Kiskérről 230, Óverbászról 50—60 ember volt kint Németországban. 5 0 Az 1902. év első két hónapjában 1831 volt Bács-Bodrog megyében a kiadott útlevelek száma, ennek fele Németországba szólt, amelyből 140-et Nagypalánkáról, 122-t Tovarisováról, 107-et Ópalánkáról, 148-at Privnicáról és 115-öt Parabutyról kértek. 5 1 Nyilvánvaló, hogy az eltérés egyik oka az, hogy a kiváltott útlevéllel rendelkezők nem utaztak el mindannyian, hiszen a kiváltott útlevél csak biztosítéknak kellett arra az esetre, ha itthon nem sikerülne munkát kapni. Az eltérés másik oka a németországi kivándorlás eltérő szemlélete. Egyesek szerint ugyanis ez nem tekinthető igazi kivándorlásnak, hiszen a kora ta118
