Folia historica 2

Szakály Ferenc: Ali koppányi bég sarca

nyai voltak olyanok, hogy bárhol, bármi — akár jó, akár rossz okból történt —, minden a hódoltsági magyar jobbágynép helyzetét tette még kilátástalanabbá, sorsát még keményebbé. És ez a hódoltsági sors jutott a mezővárosoknak is, amelyek sokat emlegetett „virágkoráról" ilyen körülmények között természetesen nem beszélhetünk. JEGYZETEK 1. Erdélyi Gyula: Veszprém város története a török idők alatt. Veszprém, 1913. 90—91. old.; A béget egy Fóthy Gábor nevű. fiatal palotai katona fogta el. Jedlicska Pál: Adatok erdődi gr. Pálffy Miklós, a győri hősnek -életrajza és korához, 1552—1600. Eger. 1897. 204. old. nr 249. (1586. jan. 22. Thury Márton—Pálffy.) 2. A „béke" itt csak annyit jelent, hogy a két uralkodó közit nem dúlt nyílt háború, hanem valamelyik békeszerződés volt érvényben. A helyű, végvári összecsapások azonban ettől függetlenül változatlan hevességgel folytak. 3. Takáts Sándor—Eckhart Ferenc—Szekfű Gyula: A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553—1589. Bpest. 1915. 309. old. nr. 280. (Buda, 1584. ápr. 22. Szinán basa — Ernő főherceg) és 311. odd. nr. 282. (Buda, 1584. máj. 25. Ugyanaz — ugyanahhoz.) 4. Egy 1587-es jelentés Koppányt — Buda után — a magyarországi törökség második legjelentősebb városának tartja. Takáts Sándor: Berenhidai Huszár Péter, Régi magyar kapitányok és generálisok. Év és hely nélkül. 310. old., Vö. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526—1566). Tanulmányok Tolna megye történetéből. II. Szerk.: Puskás Attila. Szekszárd, 1969. 52. old. és Vass Előd: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása. Levéltári évkönyv Somogy megye múltjából. III. Szerk.: Kanyar József, Kaposvár. 1972. 57— 75. 1. 5. Takáts S.: Berenhidai Huszár i. m. 310—317. old. (Takáts tévesen Alinak mondja az 1587-ben elfogott koppányi béget is, összekeverve az 1583-ban fogságba esettel.) 6. Takáts Sándor: Török és magyar raboskodás. Rajzok a török világból. I. Bpest. 1915. 160—303. old. (Adatokban rendkívül gazdag tanulmány, amely azonban nagy terjedeflme ellenére sem adja a váltságdíjrendszer szisztematikus leírását, értékelései pedig sokhelyütt naivaknak bizonyultak.); Takáts emellett még számos tanulmányban közölt adatokat ehhez a kérdéshez. Tanulmányainak bibliográfiáját lásd: Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI—XVII, századból. Sajtó alá rend.: Benda Kálmán. Bpest, 1961, 377—408. old.; Külön is érdemes idézni egy „kárvallott" emlékezéseit: Magyar Simplicissimus. Szerk.: Turóczi-Trostler József. Bpest, 1956, 183—200. old.; Modem elemzése, szlovén levéltári ainyag alapján: Sergij Vilfan, Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege aus der Sicht der Ranzionierungen. der Steuern und der Preisbewegungen. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Hgb. von Othmar Pickl. Graz, 1971. (Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte. Bd. I.) 177—192. old. 4» 51