Folia historica 2

Szakály Ferenc: Ali koppányi bég sarca

ismerte. Így történt ez ezúttal is; Ali béget Leonhard Harrach fő­udvarmester, titkos tanácsos kapta ajándékba. A küzdelemben részt vevőknek ,,az jó híren s néven és szép tisztességen" kívül némi juta­lom vagy soron kívüli, de egyébként is mindig esedékes zsoldfizetés jutott. Néha megesett, hogy ehelyett is dorgálást és felső vizsgálatot kaptak a „béke" megsértése címén. A bég váltságdíja körül folyó tárgyalások valamikor 1584 késő nyarán jutottak a megegyezés küszöbére. A Haditanács — tag­jai közül Erasmus Braun tanácsos foglalkozott ezzel az üggyel — négy hódoltsági mezőváros kezesül adását követelte a bég időleges szabadlábra helyezése fejében. A magyarországi török vezetésnek — élén a magyarországi tartomány fejével, a budai basával — rend­kívül fontos és sürgős lehetett Ali kiszabadítása, mert nemcsak hogy teljesítették ezt a kívánságot, hanem, meggondolatlanul, még további két mezővárost is kezességre bocsátottak, hogy a tárgyalásokat siet­tessék. Sőt Musztafa bég budai kincstartó, aki Ali régi ismerősének mondja miagát, még ezt is szükségesnek látta megtoldani. 1584. októ­ber 9-i levelében értesíti Braunt, hogy „... enis az nagyságos pas­saual egyeteömben kezes leszeök ereötte". Kéri, hogy a béget adják át a Komáromba felküldött kezeseknek és egyszersmind tudatja vele, hogy a bég sarcából 10 000 forintot máris felküldött. Mindezt azonban még mindig nem érezhette eléggé nyomósnak jó szándéka és készsége bizonyítására, mert azzal nyugtatja Braunt, hogy „ha mi kezeseök nem leöttwnk volnais ereötte, az Aly begh sarczanak meg kelleött volna lenni, mertt az városbeliek az hatalmas császár szamara valók (azaz a kincstár tulajdonában levő hász-birtokok sorába tartoznak) es eő felsege jobbagy, mi penig eőket nem akarjuk nyomorítani.. ." 7 Még ugyanazon a napon Szinán budai basa is levelet inté­zett Braunhoz, amelyben szinte szóról szóra megismétli Musztafa bég ígéreteit és nyomatékkal hangoztatja, hogy „ .. . nem czaik azok (értsd: a mezővárosok) lesznek kezeseök, hanem mije es az Nagysá­gos) kencztartó.. ," 8 Ez utóbbi — lényegében már szükségtelen — fogadkozások a budai vezérlet kapkodásáról tanúslkodnak, és meg­győzhették a Haditanácsot arról, hogy Ali bég szabadon bocsátásáért a lehető legmagasabb árat kell követelnie ... A hat mezőváros — Ráckevi, Nagymaros, Vác, Nagykőrös, Cegléd és Tolna — küldöttei és bírái valamikor az október 9-ét követő napokban meg is jelentek Komáromban, hogy a béget „ke­zességen kivigyék". A királyi megbízottak és a kezesek előtt Ali bég a következő váltságdíj megadására kötelezte magát: „Leg előzeör kez pénz harmincz ezer forintt es zaz io eökör, ket feő ló ezeösteös es araniazott niergewel es zerzamawall egietöm­39

Next

/
Oldalképek
Tartalom