Folia historica 2

V. Ember Mária: A kesztyű készítése és viselete Magyarországon

Szendrei, J.: i. m. XII. tábla, 1. „Nagyszebeni polgármester." Zsinóros magyar ruhában kézelős fehér kesztyűvel. (Costume Bilder aus Siebenbürgen.) Szendrei, J.: i. m. XIV. tábla, 2. „Szász falusi pap." Bal kezében sárga kesztyűt tart (Costume Bilder aus Siebenbürgen). Szendrei, J.: i. m. XVI. tábla, 1. „Szász városi tanító." Bal kezében szürke kesztyűt tart. (Imagines Nationum Ditíonis Hungáriáé, coloribus illuminatae. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára.) Szendrei, J.: i. m. XVI. tábla, 3. „Székely katolikus tanuló." Sárga bőr kétujjas kesztyűt visel. (Costume Bilder aus Sibenbürgen.) Szendrei, J.: i. in., XVII. tábla, 3. „Szász tanuló." Világos kesztyűje kézelős. (Marsiigli, i. m.). Szendrei, J.: i. т.. XX. tábla. 1. „Temetésre menő oláh." Egyujjas kesztyűje fekete szövetből készült. (Imagines Nationum.) Szendrei, J.: A magyar viselet történeti fejlődése. Bp. 1905. 99. lap, 75. kép. „Nagyszebeni szász tanácsúr a XVII. századból." Zsinórozott magyar ruhát visel, jobb kezén halványsárga kézelős kesztyű, a balkézre való kesztyűt jobbjában tartja. (Costume Bilder aus Siebenbürgen.) Szendrei, J.: i. m. 141. lap, 113. kép. „Brandenburgi Katalin fejedelemasszony." XVII. század második negyede. Könyökig érő sárga bőrkesztyűt visel. (Erdélyi fejedelmi viseletképekből álló kódex XI. számmal jelölt, eredetileg 12. lapja.) Szendrei, J.: d. m. 189. lap, 159. kép. „Magyar gavallér a XVIII. századból." Elálló kézelős sárga bőrkesztyűt visel. (A gráci egyetemi könyvtár erdélyi kosztümkódexének 13. lapja.) 9. Deák F., Magyar hölgyek levelei. Bp. 1879. 63. lap. Bánffyné Guthi Országh Magdolna unokájának akart kesztyűt küldeni. 1563-ban Révay Jánosné Bánffy Annához intézett levelében így írt: „Az kezének való mértéket is láttam, de még ahoz képest keztyűt nem találtam." Deák F.: Wesselényi Anna özv. Csáky Istvánné (1584—1649) életrajza ós levelezése. (Bp. 1875), 71. lap. Pacsot Ferencné Balassy Annához írt levelében (1612) olvassuk: „Minap bátyám uramot (Wesselényi István) kértem volt, hogy onnét fejül (Krakkó) aféle apró, fejér keztyűt hozasson, az ki belül szőrös, szálas... azért kaptam a féle keztyűn, hogy lágy is mikor ugyan jó fele talál, e mellett az kezének is használ." Bethlen Gábor árszabása. 1627. Magyar Történelmi Tár, 18. kt. 212. lap. 10. Braun-Ronsdorf, M.: Die Handsohuhe der Elisabeth Stuart. Waffen und Kastümkunde. München, Berlin. 1963. 1—16. lap. — Pylkkänen, R., Barokin Pukumuoti Suomessa. 1620—1720. Helsinki, 1970. 364— 367. lap; 380., 381., 382., 383., 384.. 385., 386., 387. képeik. 11. I. Rákóczi György (1643) vörös bársony kesztyűje nyuszttal bélelt, egy másik kesztyű skófiummai volt szőve. Magyar Történelmi Tár, 1878. 946. lap. Lónyay Gábor (1684) király színű bojtos bársonyból varrott kesztyűje három sor arany csipkével díszített. Mon. H. Hist. Script. 24. к. 688. lap. Thököly Imre ingóságai között néhány pár, Barkóczy Erzsébet (1684) ruhái között négy pár férfinak való nyári kesztyű volt. Radvánszky, В.: Magyar családélet és háztartás. Bp. 1879—1896. I. 256., II. 114., 200., 228., 265.. 284., 296., 301., 309., 313., 314., 321., 326., 329.. 337.. 364., 366. lapok. 2 FOLIA mSTORICA 2. 17