Folia historica 2
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.
petíció a pestvárosi ellenzék aláírásával készült, amelynek gyűlésén a 48-as párt részéről Irányi ismertette a kormány törvényjavaslataira vonatkozó észrevételeit s a kérelmet felkérésre Vidacs nyújtotta be az országgyűlésnek. Pestváros ellenzéki polgárainak kérvénye tartalmazza mindazokat a követeléseket, amelyekért a 48-as párt küzdött: általános szavazati jogot, titkos szavazást, a választásoknál előforduló visszaélések elleni szigorú intézkedést, továbbá a választókerületek revízióját az incompatibilitási (összeférhetetlenségi) törvény alkotását. 7 2 Ugyancsak ő nyújtotta be Buda szabadelvű körének és Foktő községnek a kormány választási törvényjavaslatának elvetését tartalmazó kérvényeket. 7 3 Az országgyűlés napirendjén szerepelt a kormánynak a közigazgatás fejlesztésére vonatkozó tervezete, amely az ellenzék részéről erős bírálatot kapott. Vidacs a pestvárosi lakók kérelmének szószólójaként terjeszti elő, hogy a törvényhatóságok rendezését az 1848-iki törvények szellemében eszközöljék és a miniszteri javaslatot vessék el. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló általános vitában Vidacs is hosszú beszédben fejtette ki nézeteit. A kormány centralizációs törekvéseinek célja a kiegyezés rendszerének megerősítése volt, sok támadást kapott az ellenzék, főképp a 48-asok részéről. Különösen a megyei autonómiák megsemmisítésére irányuló törvényjavaslat váltott ki élénk ellenzést, amely Vidacs beszédének is a középpontjában állott. Alkotmányunk védbástyáinak megsemmisítését látja benne és jól érzékeli azt is, hogy a kormánynak ezek a tervei még jobban Ausztriához láncolják a magyar nemzetet, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja, hogy ez a modem polgári közigazgatás és adminisztráció kiépítését is jelenti. A törvényhatóságok rendezését az 1848-as törvények XVI. és XXIII. szakaszai értelmében és szellemében kívánja végrehajtani és nem a minden szabadságot megölő centralizáció értelmében. (Az első a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról intézkedett, a második a szabad királyi városokról.) Nézetei a népszuverenitás elvén alapuló 48-as törvényekhez való kissé merev ragaszkodását tükrözik. A választás kérdésében a súlypontot az általános szavazásra teszi, mert „nem lehet a hazában polgár, aki alkotmányos jogainak gyakorlásától" fel volna mentve. Bár a törvényjavaslatot úgy értelmezi, amely szerint a megválasztott képviselők nem a népet fogják képviselni, nép alatt valójában a polgárt érti. Felszólalásának végső kicsengése: a javaslat a 48-as törvények nyílt tagadása, nem haladás, hanem visszaesés, amely a nemzet életerejének megsemmisüléséhez vezet. 7/ | A kormány gazdaságpolitikája ellen is nagyon sok bírálat hangzott el, gyakori támadást intézett ellene a 48-as párt. Vidacs ebben a kérdésben sok aktivitást tanúsított. Személyileg is érdekelt 96
