Folia historica 2

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.

tottak, mint Asztalos Jánosé Kecskeméten. Ez a mozgalom már túl­nőtt a szélbal által meghirdetett programon és kezdete lett a század­fordulón kiterebélyesedő agrármozgalmaknak. Országgyűlési szereplése. 1868—1872 Vidacs 1868 augusztusában, a védelmi törvényjavaslat feletti vitában mondta el egyik leghosszabb beszédét. Nézeteit elsőként a szervezendő hadseregre vonatkozóan fejtette ki: az az erő, amely a nemzet önállóságát hivatott megvédeni, szükséges, hogy magyar le­gyen. A haza csak úgy védhető meg — véli, ha polgárai tudják, hogy „nem mindenek fölött katona, azaz eszköz a hatalom kezében", s meg legyen győződve arról, hogy hazáját csak az a szellem, azok az elvek menthetik meg, amellyel a Hunyadiak, Bocskaiak, Rákócziak, Thökölyek és Kossuth zászlaja alatt megmentették. Csak önálló, az osztrák hadseregtől független hadseregre adja szavazatát, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot elveti, mert a haza önálló, állami létét veszélyezteti. Szót emel a volt honvédek érdekében, akikre még számítani lehet a magyar hadseregben, és akiknek számára erkölcsi elismerést kér. Kissé gúnyos éllel válaszol Eötvösnek a javaslat elő­nyeit méltató beszédére, majd Perczel beszédével száll vitába és visszaveri annak támadását a 48-as ifjúság ellen. Ebben kifejezésre jutott erős személyi ellentéte Perczellel. Beszédéből most sem hiány­zott az uralkodó személye elleni támadás, amiért az elnök rendre intette, de nem hiányzott Kossuth magasztalása sem. f/ i E két sze­mélyre vonatkozóan Vidacs mindig szenvedélyes hangnemet ütött meg: Kossuth bálványozásában, amely eléggé általános volt a 48-asok között, és a királyellenes kifakadásaiban, ez főképp Vidacsra volt jel­lemző. Mindkét személy megítélésében hajlamos volt a túlzásokra, de bizonyos, hogy saját egyéni, szubjektív nézetei ragadták el egyik vagy másik irányban, s nem frázisként használta Kossuth nevét sem oly gyakran. 1868 őszén megkezdődtek az előkészületek a következő év márciusában sorra kerülő választásokra. A választások vezetésével Madarász, Vidacs és Almásy Sándor lett megbízva. 0 5 A választási küzdelemben az ellenzéknek nem sikerült egységes frontot kialakí­tani a kormánypárt ellen, bár erre történtek kísérletek, s ebben nagy szerepet játszott a demokrata körök miatt keletkezett ellentét. A 48-as párton belül sem alakult ki egységes álláspont a balközéppel való együttműködést illetően. A körök miatti nézeteltérések mellett ehhez a vezető gárdában történt változás is hozzájárult. Böszörmé­nyit, a Magyar Űjság főszerkesztőjét sajtóvétségért elítélték, helyét 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom