Folia historica 2
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.
és nem a vagyonosabbaktól várom és a menház létrehozását"."' 3 Kossuth levelének mozgósító hatását Vidacs maximálisan ki akarta használni s annak sokszorosított példányait honvéd-hordárok is árusították a városban. 3/ 1 A levél hatásos volt, Kossuth példamutatása követőkre talált a társadalom minden rétegében. Hatalmas arányú gyűjtés indult meg, egymást érték a rendezvények: előadások, táncmulatságok, sorsjátékok stb. Adakoztak megyék és városok, egyletek, intézmények, céhek és magánszemélyek, polgárok és értelmiségiek, és nem csekély számban munkások. 3 5 Ez utóbbiak közül kiemelendő a budapesti szabósegédek segélyző és önképzőköre, amely egy „gőzerőre" berendezett szabóműhelyt állított fel az Aranykéz utcában, s annak háromhavi jövedelmét ajánlotta fel, azonkívül „krajcáros" adakozásból több mint ezer forintot gyűjtött és az építkezéshez is támogatást ígért. 3 6 A honleányok között Damjanichné járt az élen több ezer forintos gyűjtésével. A pesti városházán „tekintélyes polgárok" megalakították „A honvédmenház segélyezését előmozdító társulatot". 37 Vidacs közben megkezdte a tárgyalásokat a telekügyben. A főváros az Orczy kert mellett jelölte ki helyét és megegyeztek abban, hogy az épületek és felszerelések a város kezében lesznek, s az utolsó 48-as honvéd halálával az egész város rendelkezésére áll, de csak nevelési célokra használhatja. Mi volt a honvédmenház építésének tulajdonképpeni célja? A rokkant honvédek elhelyezését és ellátását biztosító intézmény alapítása más országokban is ez idő tájt történt. A hon védegylet lapja nyugati példákra hivatkozott: Franciaországra, ahol a képviselőtestület milliókat szavazott meg erre a célra és nagyszerű épületet emelt, és a londoni „fényesen berendezett" rokkantak házára. Részben ezzel indokolták a menház alapításának szükségességét, természetesen „szűk anyagi viszonyainkhoz mért" épületre gondoltak, és nem általában a honvédeknek, hanem kizárólag a 48-as honvédrokkantaknak szánták, mert rövid vita után így döntöttek a városházi gyűlésen és ez volt az álláspontja a honvédegyletnek is. Az egylet nyíltan hangoztatta, hogy a menház alapítása a kormány feladata lett volna és egyben bizonyítani, hogy amit az elmulasztott, a nemzeti összefogás megteremti. Az alapítás előkészületei közben folyt az országgyűlési vita a honvódsegélyezésről. Andrássy látva az ellenzék makacs elhatározását a menházi gyűjtést illetően, másrészt, hogy a kormány részéről is tegyen valamit ez ügyben, ellenakciót kezdeményezett. 1870 áprilisában egy honvédsegély egyletet szervezett, amelyet a balközép egy része is támogatott, és ennek keretében, ugyancsak gyűjtés után szerzett alapból, igyekezett a maga módján megoldást keresni a honvédrokkantak ügyében, mégpedig 86
