Folia historica 2

Tardy Lajos: Johannes Schöner és követőinek magyar tárgyú térképei a 16. század első negyedében

10. „Johann Schöner ist im Jahre 1477 zu Carlstadt in Franken geboren ... Aus seiner Schrift

... ersieht man, dass er in seine Jugend zu Nürnberg unterrichtet wurde

... In Erfurt wollte er Theologie studieren, betrieb aber hauptsächlich die mathematische Studien ... Von dort zog ihn seine Neigung für astronomischen Untersuchungen wieder nach Nürnberg; hier verweilte er einige Jahre in dem Umgange mit Bernhard Walther, dem Freunde Regiomontan's, der auf eigene Kosten eine Druckerei hatte anlegen lassen, um Regiomontan's Werke zu verbreiten." Majd 1526-től a nürnbergi gimnázium matematikatanára. „Hier gab Schöner zunächts aus dem Nachlasse Bernhard Walther's einige noch ungedruokte Schritte Regiomontan's heraus." Ghillany F. W.: Der Erdglobus des Martin Behaim vom Jahre 1492 und der des Johann Schöner vom Jahre 1520. Nürnberg, 1842., 13—14. old. — Vö. Will G. A.: Nürnbergisches Gelehrten Lexicon. Theil III. Nürnberg, 1757., 273—282. old. 11. Will i. m.. 273—282. old. — Vö. Kardos Т.: A magyarországi humanizmus кош. Bp.. 1955., 189—190. old. 12. Kardos Т. i. т., 174—176. old.; uö: Stílustanulmányok Mátyás király kancelláriájáról. Közlemények a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából. Pécs, 1933., 8. old.; Wieser F. i. т., 1. old. 13. Thurocz, Johannes de: Chronica Hungarorum. (In: Schwandtner M.: Scriptores Rerum Hungariearum veteres ac genuinii. Pars I. Tyrnaviae, 1765., 81—82. old. — A grúzokat (ioriani, iuriani) mind Kézai krónikája, mind pedig a Hess András által 1473-ban Budán kinyomtatott Magyarok krónikája a szkítiai szomszédok közé sorolja. Hogy a iorianok. ill. iurianok a grúzokkal azonosak, arra Gombocz Z. nyomán Györjfy Gy. is rámutat (i. т.. 88. old.), de ez kétségtelenné válik az A. Kern által 1938ban publikált, 1404 körül készített „Notitia arbis"-ból: „Ioriania est imagnum regnum, sed non est unitum; magnas divisiones habet inter se. Incipit a magnis montibus Coquas vei Album, ut dictum est, ab occidente. Circa meridiem habet Armeniam maiorem vei Persiam, ab Oriente mare de Bachu vei Caspium, ab aquilone Thartariam". Még a „Notitia orbis" keletkezése körüli évtizedekben, a XV. század elején készült, több kiadásból ismert ún. Borgia-világtérkép is (mely a kartográfia-történészek, így J. G. Leithäuser szerint inkább dekoratív célokat szolgált, holott viszonylag bőséges szövegrészeiben történeti adatokat is hagyományozott az utókorra) a perzsák félett 1208—1210-ben győzedelmeskedő Tamara grúz királynőt és nemzetét szkítának nevezi: „Hic Tamaris scitarum regina omnium persarum regem cum centum mili

a militibus interfecit". 14. „ ... Von den Schriften des berühmten Joh. Regiomontanus, die man ihm mit andern von den Wailterischen Erben erkauften Überbleibseln einhändigte, hat er nach und nach vieles, auch theils vermehrt und verbessert herausgegeben." (Will i. т., Th. III., Nürnberg, 1757., 560. old.). — Egyébként ugyanekkor élt Nürnbergben Albrecht Dürer és családja, mely szintén Magyarországról költözött e városba: „...er ist in Nürnberg den 20 May 1471 geboren worden. Sein Vatter war ein künstlicher Goldschmied gleiches Namens, der aus Ungarn nach Nürnberg kam". (Will i. т., 297. old.). Albrecht Dürer egyébként Nürnbergben matematikai és geometriai tanulmányokat is folytatott. 15. Vö. Hakluyt R.: Divers Voyages touching the Discovery of America stb. London, 1582. 16. Skelton R. A.: Explorer's maps. Chapters in the Geographic Record of Geographical Discovery. New York, 1960. (reprint), 100. old. 30