Folia historica 2

Berta István: Egy kivándorló szegényember emlékkönyve

Rosz volt ránk nézve az urnák 1914 és 15 éve, de az mégis csak meg járós leve, hanem jöt egy másik, 16 a neve, hogy a guta üsön bele, mert a bukszát laposá tete, mert a munkát elvesztete magával hozni, benünket hagy szomorkodni, mert nem tudunk dolgozni, egy kis pénzt szerezni, ol kutyául dolgozunk, hogy garmadára föltelik adoságunk, ilen az életünk, eröl nem tehetünk.

b Vége 1916 márczius 24 délu 1/2 4 óra irtam Akit amerikába szánt a jó isten, az az ember minek is születet, hiszen ami remény, öröm vagy vigság, van az élet kertjében, mindenkié, csak az övé nem. Vége 1916 márczius 26 délelöt 1/2 11 óra I Karbajt lámpa világ melet levelet ir egy majnér gyerek, fölnéz a csilagos égre, a levelet hogy is kezdje. II Elkezdi de nem foltatja, mert a szive csak azt súgja, ne irgy neki töb levelet, mert kivüled mást is szeret. III Ha mást szeret, had szerese, a nevem is elfelejcse, vesen ki engem szivéből, meg élek én nála nélkül. Vége 1916 márczius 26 délelőtt 3/4 11 óra 11/b 1915-ben az Egyesült Államokban 907 ezren sztrájkoltak, 1916-ban pedig már 1 millió 600 ezren, e két évben 4924 sztrájk volt. Ezeknek a sztrájkoknak a következtében az idegen, nem szervezett munkások munkaalkalma is csökkent. V. ö.: Az Egyesült Államok története, Budapest 1964. 343—347. old. 215