Folia historica 2

G. Héri Vera: Az 1891-es temesvári kiállítás és érmei

Már a kiállítás megnyitásának napján is be kellett vallani az újságírónak: „Ritka kiállítás az amelynek megnyitását nem kell elhalasztani. A meink elkészült időre, igaz ugyan, hogy van még a kiállításon elég rendezni való, de ez mind jelentéktelenebb dolog."

1

5 A kiállítást VII. 19-én délben nyitották meg, Baross kereskedelemügyi miniszter, a kiállítás védnöke mondott megnyitó beszédet. Baross érdemei közismertek, a kiállítás iránti érdeklődése viszont nem csupán iparpártoló politikájának eredménye volt. Mint megnyitó beszédében kijelentette: „ ... ezen kiállításnak nemcsak közgazdasági, hanem egyúttal politikai jelentősége van, . . . hogy Temesvár az utóbbi időben mily nagy szolgálatot tett a magyarosodás ügyének, .. . azt tudja mindenki."

1

6 A „Délvidék bástyája" szerepet ezúttal nem a török ellen, hanem a magyar földön élő nemzetiségek ellen töltötte be. A megnyitón jelen voltak az Egyetértés, a Magyar Hírlap, a Pesti Hírlap, a Nemzet, az Aradi Közlöny, az Arad és Vidéke és az Alföld képviselői, továbbá a megye, a város vezetői, a megyei G. E. és a Kereskedelmi Kamara tisztikara és azok a látogatók, akik megvették a megnyitásra külön kiadott 6 forintos belépőjegyet. Az üdvözlések után megtekintették a kiállítást, majd „liakoma" következett. (Baross még aznap este visszautazott Pestre.) A temesvári kiállítás valóban jelentős volt. Csaknem minden eddiginél nagyobb számú kiállítóval dicsekedhetett. Kecskeméten 1872-ben: 575, Szegeden 1876-ban 2227, Székesfehérváron 1879ben 3275, Pécsett 1888-ban 1035, Aradon 1890-ben 1500, 1891-ben Temesváron pcclig 3000 kiállító volt. A kétnyelvű, magyar-—német Temesvári Kiállítási Közlemények a kiállítók neveit is felsorolja. És, bár Temesvár büszke volt az iparára, a legtöbb kiállító a mezőgazdasági csoportba tartozott: 182, ezen kívül az élelmiszerek, italok csoportjába: 124.

1

7 Tehát a kiállítóknak 10%

ja kifejezetten mezőgazdasági jellegű tárgyakkal szerepel. Ez tulajdonképpen nem volna rossz eredmény akkor, ha nem lett volna ezen kívül számtalan csoport, amelyik szinten mezőgazdasági tárgyakat foglal magába, és nem lett volna a székely kézműipari pavilon, ahol csaknem kizárólag kézi szőttesek és fafaragások voltak. Ez némileg rávilágít az erdélyi ipar meglehetősen elmaradott helyzetére. A sajtó rendszeresen hírt ad a látogatottságról, leírja az egyes pavilonokat, közli az időszakos kiállítások időpontjait, amelyek több változáson mentek keresztül, míg végül a király látogatásának időpontja eldöntötte a kérdést. A Temesvári Kiállítási Közlemények VIII. 8. száma közli, hogy a kiállítás nagybizottsága aug. 12-én gyűlést tart, „melyen a bíráló bizottsági szabályzatot tárgyalják meg" s ebben a számban közlik, „már biztos, hogy őfelsége szeptember 17-én érkezik". Közben meglátogatta a kiállítást Bethlen földművelési minisz185