Folia historica 2

V. Ember Mária: A kesztyű készítése és viselete Magyarországon

bizonyítja, hogy az évenként megválasztott két céhmester két nadrágot és két kesztyűt kapott.

7 A 17. századból származó viseletképek tanúsága szerint minden társadalmi réteg viseletéhez hozzátartozott a kesztyű; anyagában, szabásában, díszítésében mutatkozik a különbség. A tanácsúr, a polgármester, a falusi pap, a tanító és tanuló, a székely hajadon egyaránt kesztyűt viselt.

8 (7—13. kép) A 16. század közepe táján nemcsak a kesztyű divatja terjedt el Spanyolország felől, hanem a nagyon finom minőségű spanyol készítésű bőrkesztyűket is árusítottak több országban. Elterjedt voltukat bizonyítja a mondás: „simulékony, mint egy spanyol kesztyű". Országunkban is nagy becsben tartották a spanyol kesztyűt; amikor 1595-ben Mátyás főherceg Thurzó György nádor feleségének spanyol bőrkesztyűt ajándékozott s a nádor azt elküldte feleségének, a kísérőlevélben ezt írta: „noha a te kezedre nagyok lesznek talán, a szabó megikissebbí thet i". A 16. és 17. századi levéltári anyagban különösen bőven találunk kesztyűre vonatkozó adatokat. A 16. században a nők télennyáron kesztyűvel jártak, hogy kezüket a hidegtől vagy a napfény barnító hatásától védjék, sőt a kislányok is rendszeresen viselték. Gyermekéknek való, belül bolyhos fehér kesztyűt Krakkóból hozattak. Csáky Istvánné Wesselényi Anna írta egyik levelében 1612-ben, hogy azért vásárolja ezt a fajta kesztyűt, mert lágy és védi, finommá teszi a kezet. Itthon is nagy mennyiségben készültek a különféle kesztyűk, úgyhogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szükségesnek tartotta azok árát megállapítani és szabályozni 1627-ben kiadott árszabásában.

9 A nyári kesztyűket finom bőrből vagy selyemszövetből varrták; vékony len- vagy selyemfonálból kötötték. Ezek között olyanok is voltak, amelyeknek ujjai az utolsó íznél elvágottak, tehát az ujjak hegye szabadon maradt. így jobban lehetett fogni és a szép körmök érvényesültek. Az ujjatlan kesztyű ekkor már nem volt újdonság, az előkelő hölgyek viseletében már megjelent az ujjak nélküli, ún. félkesztyű. (11. kép) A selyemből, bársonyból és vékony bőrből varrott kesztyűket, s különösen azok kézelőjét díszítették gazdagon.

1

0 I. Rákóczi György kincsesházában két pár gyöngyhímzéssel és egy pár boglárokkal díszített kesztyűt őriztek; a boglárokba 4 gyémánt, 4 smaragd és 16 rubin volt foglalva. 1641-ben kelt hozomány jegyzékben gyönggyel hímzett, virágos hímzésű és arany csipkével díszített fekete bársony kesztyűt találunk az egyszerűbb nyári és a prémmel bélelt téli kesztyűkön kívül. 1643. évi hozományjegyzékben lila atlaszselyem gyöngyhímzéssel varrott, fehér atlasz arany- és selyem11