Folia historica 2
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1867—1873.
tartotta, másrészt ekkor már a honvédmenház ügye volt soron, amely teljesen lefoglalta idejét. Vidacs és a munkáskérdés A tömegbefolyásért küzdő ellenzék nem hagyta figyelmen kívül azt a lehetőséget sem, hogy a fejlődő új réteg, a munkásság körében támaszt keressen. Az ellenzéki politikusok, mind a szélsőbal, mind a balközép részéről, ezért próbáltak támogatást nyújtani a fővárosi munkásság szervezkedéséhez. A munkáskérdést persze a maguk módján, a liberális polgár álláspontjáról közelítették meg. Egyik dicséretre méltó törekvésük a munkásság műveltségének emelését célozta, a másik, a munkások anyagi helyzetének javítását, a szervezkedést azonban és a munkásszervezet létrehozását, működését, csak a polgárság irányítása alatt tudták elképzelni. A mozgalom alapelvének a Schulze-Delitzsch-féle ideológiát fogadták el, az önsegélyezés elvét, amelynek polgári körökben már korábban is akadtak propagálói. Ezen elvek alapján indult meg a fővárosi munkásság szervezése polgári elemek: iparosok, kereskedők és értelmiségiek részvételével és ellenzéki politikusok közreműködésével, amely a Buda-Pesti Munkásegylet megalakulásához vezetett. A résztvevők közül egyeseket valóban a polgári humanizmus ösztönzött erre, másokat az a politikai meggondolás, amint erre nyíltan utalás is történt az alakulás körüli vitákban, hogy a munkásságot elvonják a munkaadók elleni fellépéstől, az osztályharctól. Törs Kálmán fejtegette egyik cikkében a munkásság szervezésének szükségességét válaszul arra az ellenvetésre, hogy nálunk ez még nem időszerű, még nincs elkeseredett ellentét munka és tőke között. Elismerte a munkásmozgalom jogosultságát, de tagadta, hogy ez azonos lenne a munka és tőke közötti harccal, sőt szerinte „a társulási mozgalom a legbiztosabb óvszer e harc megelőzésére". Külföldi példák alapján, elsősorban az angliai helyzetre hivatkozva, a bajok forrását a munkásság késői szervezkedésében látta. Ezt elkerülendő tartotta indokoltnak a kezdeményezést, amelyet az említett polgári elemek szorgalmaztak. 8 8 A kezdeményező lépés 1867. december 8-án történt, amikor a budapesti nyomdászok önképző egyletének helyiségében 11 személy elhatározta az egylet megalakítását. 1868. január 12-én bocsátották ki a felhívást Budapest munkásaihoz, amelyben körvonalazták a megalakítandó egylet célját: egy fogyasztási egylet, egy előlegezési bank és egy művelődési kör felállítását. Az első a gyári munkásság, a második a kisiparos rétegek, a harmadik pedig minden munkás számára. Már a december 23-iki bizottsági gyűlés úgy döntött, hogy 100
