Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

jesztése, ugy hogy a hatóságoknak szigorúbb megfigyeltetést kell elrendelni. 71 Ennek ellenére a proklamációk nem hozták meg a várt eredményt, nem tették időszerűvé a fegyveres felkelés szervezését, amelyet Almássy Pál és Nedeczky István tervezett. Nem volt tömegbázisa, amelyre támaszkodhatott volna. A nemzetközi helyzet alakulása sem volt kedvező: a lengyelországi felkelést leverték, az olasz szabadságharc továbbvitelének nagyon várt fordulata is elmaradt. Mindezek a tényezők a függetlenségi harc híveinek reménységét apasztották és növelték a kiegyezés híveinek táborát. A szervezkedés kapcsán több tüntetés zajlott le a fővárosban. Ezek között a március 13-án történt megmozdulás volt a legnagyobb a munkástömegek részvételét illetően, soraikban Vidacs gyárának munkásaival. A tüntetésben egy "leginkább kézművesekből álló csoport" vitte a főszerepet, amely március 13-án este, 7 és 8 óra között, a Zrínyi kávéházból kiindulva végigvonult a közeli utcákon "éljen Kossuth, éljen a sza badság" jelszóval s a járókelőket felszólítva a csatlakozásra. 72 A tüntetés főemberei a Vidacs gyár munkásai voltak,amint ez kitűnik Nedeczky vallomásából és Asbóth feljegyzéseiből. Asbóth visszaemlékezéseiben hírt ad arról, hogy este a tüntetés után, még egy szerepet szántak a Vidacs gyári gárdának. A budai színkörben nagy demonstrációt szerveztek Asbóth és Nedeczky között történt megbeszélés alapján.A terv az volt, hogy műsor közben Kossuth és 49 éltetésével zavart fognak kelteni. Ez lett volna a Vidacs gyáriak feladata. Ezt Nedeczky intézte, aki azt igérte, hogy a színházi galérián "ott lesz Vidacs egész gyára." A szervezés azonban rosszul volt előkészítve, nem a tervezett hazafias darab kerUlt műsorra, s igy nem volt apropo a demonstrálásra. De a Vidacs gyáriak beszervezését is elmulasztotta Nedeczky, aki maga sem volt ott az előadáson. 73 Vidacs és Nedeczkyék kapcsolata nehezen rekonstruálható. Csoportjuk nézeteiket tekintve közel állhatott egymáshoz, mindketten a 49-es alapot tartották elfogadhatónak. Ezért gondolhatott Nedeczky Vidacs, pontosabban ez esetben munkásainak bevonására a tüntetésbe* Maga Vidacs nem volt abban a helyzetben, hogy bármire is vállalkozhatott volna Ne deczkyék akciójában, hiszen még mindig vád alatt állott, ügyének tárgyalása még folyamatban volt. 1864 juliusában hirdettek Ítéletet a Somogyiféle csoport ügyében, amikor Nedeczkyék tárgyalása is folyt. A vádiratokból kitűnik a két csoport összefonódása: Vidacs egyik társát Berényi Adolfot a Somogyi perben Ítélték el (20 évre), másik társa Sebes Emil, a Nedeczky csoport tagjaival együtt került vád alá. 74 Vidacs neve is szerepel a Nedeczky Ugy aktáján, de végül is külön választva tárgyalták Ugyét és bizonyítékok hiányában 1865-ben felmentették. 75 116