Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

lyen, a társadalmi kérdés alárendelt szerepet játszott. Politikai nézetei még igy is megközelítették a kor haladó polgári szintjét. Cselekvőkészsége az abszolutizmus időszakában a függetlenségi moz­galmak támogatásában nyilvánult meg, majd mint képviselő a radikális irányzathoz, a szélsőbalhoz tartozva kUzd politikai koncenpciőjuk végre ­hajtásáért. Nézeteiben és gyakorlati munkájában egyaránt kiemelkedik osztályának tagjai közül, amelynek világnézeti fejlődését is jól példázza a szabadságharcot követő negyedszázadon keresztül - annak minden el­lentmondásosságával együtt. A portré, amelyet felrajzolunk, egy szerteágazó és sokoldalú poli­tikai tevékenységet kifejtő, a kudarcok ellenére is fáradhatatlanul küzdő közéletU férfit mutatja az 1848-1873 közötti időszakban, korán bekövet­kezett tragikus haláláig. Ifjúkora Életének korai szakaszáról egy 1870-ben, ismeretlen honvéd és fo­golytársa által megjelentetett rövid életrajzon kivUl nem maradt fenn i­rás. * Ennek adatai is keveset mondanak el ifjúságáról, egyéni fejlődé­séről. О maga képviselőházi felszólalásai és egyetlen fennmaradt vá­lasztási programbeszéde mellett mindössze néhány, az emigráció egyes tagjaihoz intézett levelet hagyott hátra mint forrásanyagot. Eleiét ezért 1867-ig csak hézagosan rajzolhatjuk meg. Vidacs István lakatosmester első fiaként született Bánátkomlóson n 1826-ban. Apja az előző évben telepedett le a kis mezővárosban, ahol rövidesen rátért a mezőgazdasági eszközök gyártására. Ezeknek kelen­dőségét a korszerűbb gazdálkodás fejlődése biztosította, s mivel a hoz­záértő iparosok száma kevés volt, Vidacs jól kamatoztatta külföldi ván­dorutján szerzett tudását. A szorgalmas és ügyes mesterember egyre jobb anyagi körülményeket tudott teremteni családja számára, amely két kisebbik fia születésével megnövekedett. Mire első fia iskoláztatására került sor, nem okozott nagyobb anyagi gondot a legidősebb fiu nevelte­tése. Apja tanult embert akart nevelni belőle, de kezdetben nem tudta eldönteni, milyen pályát válasszon fiának. Először a katonaira gondolt: elemi iskoláinak elvégzése után ugyanis a titeli katonaiskolába küldte. Innen azonban hamarosan kivette, mégsem találta alkalmasnak fia szá­mára a katonapályát. Ezután több város gimnáziumaiban tanittatta. E­lőször Temesváron, majd Szegeden, Pécsett, Esztergomban, Kassán, mig végül a fővárosban fejezte be gimnáziumi tanulmányait, mikor a család is felköltözött 1842-ben. Ezt azon meggondolásból tette apja - emiitett életrajz irója szerint - mert ahány város és vidék annyiféle szokás, "sőt minálunk majdnem ugyanannyiféle nyelv is." Későbbi nyelvtudásának alapjait bizonyára ekkor szerezte meg. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom