Folia historica 1

Rózsa György: Vázlat a magyar országgyűlések ikonográfiájához

sa. 2 A második országházat Johann Baptist Martineiii (1701—1754) tervei alapján Franz Karl Römisch (1716-1779) építette 1753-tól 1756-ig, eredetileg királyi kamara céljára. Átalakítása Franz Anton Hillebrandt (17 19—1 797) udvari kamarai építésztől származik, 1772-ből. A jelenlegi egyetemi könyvtár céljára használt épUlet képét a bécsi és Bécs környéki részletekről sorozatokat készítő kedves, naivmesternek, Vincenz J. Reimnek (1796-1858) köszönhetjük. (43.kép.) Mindkét pozsonyi épületben külön termet biztositottak az alsó- és felsőtábla számára. Amikor az országház nem volt használható állapotban, a felsőtábla a primási palotában vagy esetleg a nádor házában, az alsó pedig a főtéren álló un. „ Zöldház"-ban ülésezett. 1783-tól 1785-ig a Pozsonyból már ismert Hillebrandt végezte el a budai várban fekvő egykori klarissza kolostor átalakitási munkáit országgyűlés céljára (Országház-u. 28.). Az első emeleti termekkel a mester a századvég legszebb interieurjeit alkotta meg. Szerencsés módon egy rézkarc módot nyújt arra, hogy a belső építészeti dekoráció eredeti formájáról fogalmat alkothassunk magunknak. 4(44. kép. ) Az épületben azonban — mint már emiitettük — csak három országgyűlést tartottak, ma a Magyar Tudományos Akadémia több intézetének otthona. A reakció megerősödésével az ülések s zinhelyét ismét Pozsonyba helyezték s itt is maradt az utolsó rendi országgyűlés idejéig, 1848-ig. Mivel a budai épület már nem állott rendelkezés re, az első népképviseleti országgyűlés üléseit 1848-ban Pesten tartották az 1849-ben elpusztított Vigadó, illetve a Nemzeti Muzeum épületében. Mindkettő Pollack Mihály, a magyar klasszicista építőművészet vezető alakjának kiváló alkotása. A szabadságharc leverése utáni években, egészen 1861-ig nem hivták össze az országgyűlést. Ekkor még ideiglenes üléstermeket hasziyáltak. 1865-ben, a következő országgyűléssel kapcsolatban kapott megbízást a mai budapesti városkép kialakításában jelentős szerepet játszó Ybl Miklós (1814-1891) a felsőháznak helyet adó Nemzeti Muzeum szomszédságában az un. régi képviselőház felépítésére. Bár az építkezés rendkívül rövid idő alatt befejeződött, mégsem lett készen időben s csak két év múlva lehetett használatba venni. A 20. század elején feleslegessé vált é

r pület ma az Olasz Kulturintézet székhelye. Külsejét egykorú környezetében Slowikowski Ádám szines litográfiája (52. kép. ), nagytermét pedig egy a még meg nem valósult terv alapján készült fametszet ábrázolja (53. kép. ). Végre a 19. század végén sor került a magyar országgyűlés végleges otthona, a Parlament felépítésére. Létesítését az 1880. évi LVIII. tc. rendelte el. Méretei az ezeréves jubileumárakészülő Magyarország ünnepi hangulatával állanak arányban. Fennállása óta a 83