Folia historica 1

V. Ember Mária: A 17. századi magyar himzések motivumkincse

hímzésmintákat, a varrásmódok ismeretét. Itthon azután a mintákat hazai izlés szerint alakitva alkották meg a 17. század speciálisan magyar himzésstilusát. A hivatásos himzőmesterek munkáinak rajza tökéletes, művészien komponált, eresebb külföldi hatás érzik rajtuk. Technikájuk komplikált, fáradságos munkát igénylő, a kidolgozás nagyon pontos és gondos-. Az egyházi ruhákat különösen gazdagon borította a sok színes selyemmel, arannyal, ezüsttel hímzett virágos minta. Templomaink számadáskönyveiből tűnik ki, hogy az ornátusok varrását és hímzését hazai mesterek készítették. Ezt bizonyítja a k-as sai himvar ró céh szabályaiban olvasható rész is: „ az mely ifjú remeket akar csinálni, olyan legyen, hogy mindenféle uri és papi öltözetekre és lóra való munkákat és címereket is tudjon csinálni. Első remek legyen papi öltözethez való süveg skófiummal, arannyal, ezüsttel ékesen kivárrva. " A kazulák hímzéséről a 17. század folyamán fokozatosan elhagyták a szentek alakjainak ábrázolását s a profán virágindás díszítés szabadon ivei a miseruha felületén. Ebben az időben fejlődött ki a három mezőre való tagolás, keskeny hímzett csíkkal jelölve az osztásokat. A középső mezőt — a kolumnát — szimmetrikus rajzú virágtöves minta tölti ki, a két szélsőt elszórt virágszálak, vagy virágos indák borítják. Arany és ezüst fonállal varrták a cseresznyepiros selyem miseruha diszitését.amit Károlyi László és felesége Sennyey Erzsébet ajándékozott az egyháznak 1670-ben. A kolumnát szimmetrikus virágtöves hímzés boritja, lent a két család címerével, kétoldalt csigás indasor ivei gránátalmával és szegfüvei. (15, kép.) Máskor az egész felületet betöltik az elszórt virágszálak, vagy a középen álló tő különféle virágokat nyitó, szerteágazó oldalágai. Néha apró állatalakok is élénkítik a mintát.

2 A miseruhákat készítő himzőmesterek jól ismerték a reneszánsz ornamentikát és művészi érzékkel hangolták magyarrá a finom művű virágos mintát. Szegényebb templomok számára a miseruhák anyagául selyem és bársony helyett lenvásznat használtak, s a hivők ajándékaként kerültek egyházi tulajdonba.i Otthon készlllt himzésük egyszerllbb,a szines selyemfonál mellől hiányzik az arany és ezüst, az öltések nagyok, a rajz is elnagyolt. A felületet indával, vagy koszorúval övezett nagy virágok borítják, középen egy szent alakjával. A himzés egyszerűbb rajzával és kivitelezésével, de kedves üde színezésű virágaival a népművészet felé mutat. Főúri kastélyokban, nemesi udvarházakban, jómódú városi polgárok otthonában készült az asszonyok, családtagok és ahozzájuk nevelőbe adott leányok ruhája, kelengyéje azok hímzésével együtt.Egyegy díszesebb darab elkészülte idején sok levelet váltottak a rokonok 48