Folia historica 1

V. Ember Mária: A 17. századi magyar himzések motivumkincse

V. Ember Mária: A 17. SZÁZADI MAGYAR HÍMZÉSEK MOTIVUMKINCSE A textiliák sokféle diszitési módja közül legváltozatosabb ahimzés. Lehet festőién szines, vagy reliefhez hasonlóan plasztikus. Az áttört szálhuzásos himzések némelyike a legaprólékosabb faragvány hatását kelti, a dus, finoman tagolt technikával készült arany és ezüst himzések pedig ötvösmüvekre emlékeztetnek. Az öltésfajták olyan változatosak, vonalvezetésük annyira kötetlen — még a szálszámoláson alapuló himzéseké is — hogy a mechanikus uton előállított és díszített textiliák nem vehetik fel velük a versenyt. A textilművészet termékei közül tehát a himzés érvényesiti a művészi szándékot és rátermettséget. Kötetlenül fejezi ki a tervező és kivitelező Ízlését, művészi készségét, technikai felkészültségét. A himzőfonalat kedve szerint választhatja ki és vezetheti, sok öltésfajta között válogathat s variálhatja azokat, szemben a szövéssel ami mindig mechanikus, éppen technikai adottságánál és kötöttségénél fogva. Ezért lett a himzés a diszitőmüvészetek közül leginkább a népek a művészi érzékének kifejezője. A magyar himzőmüvészetet fejlődése folyamán keleti és nyugati hatás is érte, azonban nem hagyhatjuk figyelmen kivül a magyar díszítőművészet hagyományait sem. Honfoglalás kori tarsolylemezen (bezdédi) hasonló ananász-idomot láthatunk, mint a 17. századi hímzésen, a szalaghálós diszü (Galgócról való) tarsolylemezen pedig a reneszánsz diszitményeken és a magyar hímzéseken olyan gyakori akantuszvirág korai változatát. A keleti hatás a kora középkorban közvetlenül Bizáncból, majd közvetve Itálián, különösen Velencén át jutott hazánkban, s elsősorban a kőfaragványokon maradt fenn. A közvetlen olasz hatás a XV. század második felében — Európában legkorábban nálunk — Mátyás király uralkodása idején az olasz reneszánsz művészet erős befolyása révén vált uralkodó, jellegűvé. A hódoltság idején pedig a perzsa és török díszítő motívumok viszonylagos elterjedése érzékelhető. 45