Folia historica 1

Cennerné Wilhelmb Gizella: 16-19. századi grafikus viseletsorozatok - Közép-Európa nemzetiségei életének és társadalmi helyzetének képes forrásai

Valério rézkarc sorozata egészen más célkitűzésből született mint a korábbi sorozatok. A művésznek nem az volt a célja, hogy ha­zánk lakosságának nemzetiségi-társadalmi keresztmetszetét adja, hanem maradandó művészi benyomást nyújtó grafikai alapok alko­tása. A téma magával ragadó ereje a munka során megsokszoroz­ta kifejezőkészségét. Inspirációjának közvetlen jellegéről azonban csak helyszini vázlatainak tematikai összetételét ismerve nyilatkoz­hatnánk végérvényesen. E rajzok grafikai soks zorositásra történő ki­választását számos művészi és technikai tényező motiválhatta. Töké­letes technikai tudásának és őszinte, témája lényegét kifejező művé­szi alakitásának mindenképpen kiváló ábrázolásokat köszönhetünk. Ilyen kimagasló alkotások közös sorsa, hogy kisebb tehetségek később mintának használják fel, vagy szóról szóra lemásolják őket. Az 1860-as évek elején az olasz egység és függetlenség politikai és katonai mozgalmai megrendítették az osztrák császárságot. Ebben az idő­ben adta ki Paterno bécsi kiadóvállalata az osztrák csázári korona u­ralma alatt élő népek 140 lapból álló viseletalbumát. A sorozat nagy részének közepes tehetségű osztrák rajzolója, Franz Kollarz, Valério majdnem minden kompozícióját átvette. Eddig nem ábrázolt vidékek vi­seleteivel történő témakiegészités esetében sem alkotott önállóan. A bemutatott nemzetiségek körének kiszélesítése különleges okokből tör­tént. A mai Magyarország délkeleti csücskének néprajzi képe igen vál­tozatos, m'ert e területen magyarok, szlovákok, románok és németek egy­aránt megtelepültek. 1857-ben a császári pár első együttes magyarom szági utazása során ezt az országrészt is felkereste. Feltehetőleg ez­zel a látogatással kapcsolatban kerültek, Erzsébet királyné tulajdoná­ba idevaló népi tipusokat ábrázoló vizfestmények. E rajzokat, ugyan­ugy, mint a látogatás fontosabb eseményeit megörökítő ábrázolásokat, később szines kőrajzban sokszorosították. Böss József néprajzi szem­pontból hiteles alkotásait vette alapul, beállitásbeli változtatásokkal Kol­larz sorozata megfelelő lapjain. Így, bár viseletalbuma nem törekedett topografikus teljességre, olyan ábrázolásokkal egészítette ki a hagyo­mányos témakört, amelyek eddig nem szerepeltek a grafikusok alkotá­sai között. 84 A mult század második felének „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben" cimü földrajzi-néprajzi-történeti leirasa időrend­ben az utolsó mü, mellyel még röviden foglalkozni kivánunk. Az elő­készitó munkálatok alaposságának tökéletesen megfelel a megjelent széles körű képanyag, igy nyugodtan mondhatjuk, hogy a mü Magyar­ország nemzetiségeinek hiánytalan bemutatása tekintetében elérte célját. Ami azonban témaválasztásának társadalmi helyzetet rögzi­tő oldalát illeti, a kötetek koruk elsősorban a népművészet felé orien­32

Next

/
Oldalképek
Tartalom