Folia historica 1

Cennerné Wilhelmb Gizella: 16-19. századi grafikus viseletsorozatok - Közép-Európa nemzetiségei életének és társadalmi helyzetének képes forrásai

zi^^jd, ami ugyancsak tartalmi és ábrázolásbeli ujitásnak mondható. A határőrvidék egyes földrajzi egységeit és azoknépességét Caplovií az eddigieknél módszeresebben tárgyalja. Nem hiányozhatnak természetesen a még mindig erősen keleties jellegű férfiviseletek, de bő terük van a női öltözetformáknak is. Némely esetben női figurái ga^asági tevékenységük, mindennapi munkájuk közben jelennek meg. E két, Caplovic szövegével megjelent, de művészi alakításban különböző sorozat tartalmilag kiegésziti egymást. E két album legnagyobb érdeme a mindennapi élet és a mindennapok körülményeinek bemutatására irányuló törekvés a földrajzi teljesség mellett. A 19. század első felében az osztrák és a németnyelvű irodalom • '72 romantikus érdeklődéssel fordult a magyar puszta felé. Már a 18. sz. útleírásaiban bőven szóltak a rideg állattartás nyugati szemlélő számára szokatlan formáiról, a településektől hónapszámra távol é!.ó pásztorok életkörülményeiről. Bikkessy és Jaschke grafikái között is fontos helye van a pásztoroknak. A „ szabad" pásztorélet dicséretével még a polgári forradalom és az 1848—49-es szabadságharc után, a 19. század közepén is találkozhatunk a hazai irodalomban. A pusztai pásztor alakja és életformája a külföldi utazók és művészek érdeklődésének középpontjában maradt továbbra is. E gondolatkör legszebb emléke Théodore Valério francia grafikus rézkarc sorozata/

3 A művész az 1850-es évek elejéin azzal a céllal hagyta el hazáját, hogy Európa délkeleti részének népeit a helyszinen tanulmányozhassa. Elsősorban a balkáni, akkor még török határ mentén, vagy török uralom alatt álló népek sajátos élete érdekelte, de nem hagyta közömbösen azoknak a vidékeknek inspirációja sem, amelyeken átutazott. 30 lapból álló magyarországi népéletkép-sorozata nagyrészt alföldi témákat dolgoz fel: tisza parti pásztorokat és halászokat. Körös menti csikóst, egy juhászt az erdélyi határszélről, jász és kun népi tipusokat.^( 1 3. kép.) Az északi országrészek lakói közül Pozsony és Nyitra^örnyéki parasztokat, mátrai és Heves fnegyei figurákat láthatunk. Témaválasztása mint az a területi megosztottságból is kiderül, elsősorban a magyar lakosság felé fordult. Nagyrészt a pusztán, különlegesen primitiv körülmények között élő pásztorokat tartott megörökítésre méltónak, állataikkal együtt. Emellett érdeklődése kiterjedt a jómódú falusi gázdák ősi paraszti és kisnemesi formákat elegyitő viseletére.^ Nyugat-Szlovákia festői népviselete mellett két lapon e nép szegényebb rétegei is helyet kaptak: egy Nyitra megyei juhász és egy árvái drótostót.^® (14. kép.) Mindkét románokat megörökitő lap Nagyvárad (Oradea) környéki lakosokat mutat,ezek egyike ugyancsak a pásztorélet jelenete.^ д Horvátországot, Szlavóniát és a szerb határőrvidék lakosait bemutató önálló album összeállítása nagyjából megegyezik a korábbi hasonló tárgyú gyűjteményekkel. 3!