Folia historica 1

F. Gát Eszter: Szempontok a magyarországi billentyűs hangszerek feldolgozásához

F. Gát Eszter: SZEMPONTOK A MAGYARORSZÁGI BILLENTYŰS HANGSZEREK FELDOLGOZÁSÁHOZ Magyarországon, eddigi tapasztalataink szerint a muzeális hangszerek nagy része még feltáratlan. A felmérést neheziti, hogy az anyagnak csak egy része van közgyűjteményekben elhelyezve, nagyobb része viszont - és ez jelenleg szinte áttekinthetetlen - a legkülönbözőbb helyeken lappang. Hogy milyen kincsek lehetnek Magyarországon, arra jő példa az, hogy néhány éven bellii a Magyar Nemzeti Muzeum két nagyértékü hangszerrel gyarapodott. Az egyik egy 18. századi clavichord, amely a fennmaradt igazoló iratok tanúsága szerint egykor W.A. Mozart tulajdonában volt. A másik pedig egy 16. századi olasz csembaló; jelenleg az egyetlen hasonló hangszer a muzeumban. A közgyűjteményben lévő hangszerek áttekintését az teszi bonyolulttá, hogy nem egyetlen központi gyűjteményben, hanem kisebb^iagyobb egységekben, különböző muzeumokban találhatók. Igy Budapesten, a Magyar Nemzeti Muzeum zenei gyűjteményében mintegy 50, a nemrég alakult Zenetörténeti Intézetben (MTA) kb. 10, az Iparművészeti Muzeum Butorosztályán 20 darab zongoraféle hangszert tartanak nyilván. Ezeken a nagyobb, országos jellegű intézményeken kivül találhatók még billentyűs hangszerek Győrött, Sopronban, Szombathelyen Veszprémban, Szekszárdon, Pécsett, Szegeden stb. De ugyanigy a budapesti helytörténeti muzeumokban is őriznek hasonló anyagot. Bizonyára még más gyűjtemények is vannak, amelyek hangszereiről nincs tudomásunk, egy módszeres felmérés elkezdésével azonban - ugr gondoljuk - mindenki szivesen szolgáltatna adatokat, hiszen ez sok helyen megoldaná a magánkézben lévő hangszerek későbbi elhelyezését, az egyes muzeumok pedig megkapnák ezáltal tárgyaik szakszerű leírását, esetleg egyéb szakmai segítséget is. A felmérés szakaszai: 1. A mellékelt kérdőivek szétküldése az ország egyes intézményeibe; ez előzetes tájékozódásra adhat lehetőséget; 135