Folia historica 1
Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867
hasonlónak kell tartanunk a hatvanas évek kezdetén is, vagyis az összmunkásság két harmadát tette ki. Ez megyezik a későbbi korszakok kutatójának megállapításával, amely szerint a döntő iparágak munkásságának többsége szakmunkás volt, s ennek alapján fogalmazza meg végső következtetését, hogy "a magyarországi proletariátus kezdettől fogva központi legjellegzetesebb tipusa a - nagyrészt vas- és gépipari - szakmunkás volt/ 8 4 A Vidacs gyári szakmunkásokra vonatkozó, emlitésre méltó adalékot találunk az Iparosok Lapja 1859-es évfolyamában, amely két szempontból is közelebb visz megismerésükhöz. A lap közli előfizetőinek névsorát és abban a Vidacs gyári gépészsegédek köztll 32 előfizetőt sorol fel. A munkáslétszámnak tehát több mint egynegyede szaklapot járató,újságolvasó munkás volt, ez a tény tájékozottságára, és nem utolsó sorban anyagi körülményeire is utal. Bizonyos következtetés adódik ebből a névsorból a munkásság nemzetiségi összetételére is. Az előfizetők döntő többsége ugyanis nevUk után Ítélve, magyar származásúnak tartható, s ez a vizsgált kérdés szempontjából nem jelentéktelen tényező. Ismeretes a magyarországi munkásság egyik jellemző vonása soknemzetiségi összetétele, amely jelentős hatást gyakorolt politikai arculatára, segitette internacionalistává formálódását. A sajátos ipari fejlődés folytán, a hazai szakmunkáshiány következtében, a nagyipar egyes ágai, különösen a vas- és gépipar, nagymértékben külföldi szakmunkásokra wlt utalva. A magasabb munkabért igénylő külföldieket főleg a nagyüzemek foglalkoztatták. A Vidacs gyár nem tartozott a tőkeerős nagyvállalatok közé, hogy külföldieket alkalmazhatott volna. Vidékről toborozta munkásait már az ötvenes években is, hogy a szükséges munkáslétszámot biztosítsa. Munkásainak tehát megvoltak a kapcsolatai a parasztsággal, amelyek révén erősítést nyertek a magukkal hozott 48-as eszmék, s ez volt az a szubjektív tényező, amely fogékonyabbá tette őket a nemzeti problémák iránt. Erre a gyári gárdára, amely 1864-ben kitűnt helytállásával a mozgalomban, kétségkívül hatással volt az, hogy saját munkaadójuk, Vidacs János, velük egy oldalon küzdött. Az együttműködésnek ez a konkrét példája, tudomásunk szerint egyedülálló eset, nem ismerünk Vidacson kivül egyetlen gyárost sem, aki a függetlenségi mozgalomban "kompromittálta" volna magát. Vidacs János nemcsak a függetlenségi mozgalom irányába Igyekezett befolyásolni munkásait, hanem ezzel egyidejűleg a "munkásmozgalom" Irányába is, de azt már nem ilyen pozitív előjellel. Ismerte a munkásság problémáját, törekvését betegsegélyző egyletek létrehozására és ezt a maga módján, a Schulze-Delitzsch-féle irányzat alapján,amelyhez osztályhelyzeténél fogva közelebb állott, vélte megoldani. Ezzel hozható öszszefüggésbe a gyárában létesített betegpénztár. A Vidacs gyári társulás célja megegyezik a betegsegélyző és temet 119
