Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

A lap alapítását "néhány derék iparos honfi biztositá" - közöttük is találjuk Vidacs István és János nevét - "szellemi kiállitását" kiváló tudósok és a mtiszaki értelmiség. 55 A lap célja a gazdasági élet fellendítése az ipar, a kereskedelem és a technika legújabb eredményeinek ismertetésével. Mindez közvetlen gazdasági érdeke volt a polgárságnak. Sürgetőleg jelentkezik igénylik iparbank, hitelintézet felállítására. Tervbe vették iparoskör alakítását is. A kezdeményezés azonban korai kísérletnek bizonyult, a lap alig egy év után megszűnt.Polgárságunk ekkor, 186162-ben még erőtlen ahhoz, hogy érdekeinek védelmében tartós eredményt érhessen el. Vidacs János politikai tevékenysége mellett gazdasági tennivalóit sem hanyagolja el. Igyekszik megismerni az iparilag fejlettebb országok termelési módját, e célból 1862-ben külföldi utazást tett, amelyre a londoii világkiállítás szolgáltatta az alkalmat. Ezen a kiállításon a Vidacs cég gyártmányai először kerllltek bemutatásra külföldön és jelentős sikert értek el. Gazdasági helyzetét előnyösen befolyásolta külföldi kapcsolatainak kiszélesítése, uj külföldi gyártmányok behozatalával bővitette árukészletét. A kiállitás előkészítése Ügyében társa, Jankó Vince intézkedett Londonban. Vidacs felhasználta az alkalmat egy hosszabb nyugat-európai körútra, az ottani gyárak tanulmányozására. Utja során végiglátogatta Hollandiát, Franciaországot, Belgiumot, Svájcot és Poroszországot. Ekkor ismerte meg az emiitett országok kapitalista fejlettségét, figyelhette meg a kapitalizmus ellentmondásait és nem utolsó sorban osztályának a polgárságnak az eszmevilágát. Mindezek mellett ezt az útját, feltevésünk szerint az emigrációs kapcsolatok kiszélesítésére is felhasználta, amelyre a későbbi eseményekkel összefüggő akciókból következtethetünk. Szerepe az 1863-as eseményekben A haladó társadalmi rétegek élénk figyelemmel kisérték a nemzetközi eseményeket és érzékenyen reagáltak a külföldön megindult olyan nemzeti mozgalmakra, amelyek reményt nyújthattak a magyar függetlenségi harc ujrafelvételére. Ilyen eseménnyel köszöntött be az 1863-as év, a kirobbant lengyelországi felkeléssel. Hatása gyorsan terjedt és akcióba szólitotta mindazokat, akik kötelességüknek érezték az osztrák elnyomás elleni harcot. Az a sajátságos helyzet azonban, hogy a mozgalomnak vezetője nem volt, nem tette lehetővé az egységes akciót. A középnemesség nagyobb részét már nem lehetett a függetlenségi küzdelem mellé állítani, sőt minden egyes ilyen jellegtl megmozdulás, mivel szükségszerűen magával ragadta az alsóbb néprétegeket és forradalmi mozgalommá fejlődhetett, inkább ellenkező irányba tolta az egyezkedésre egyre erősebben hajló nemességet. A társadalom egyéb rétegei politikai és számbeli gyengeségüknél fogva sem voltak alkalmasak arra, hogy a mozgalom élére álljanak. Ezért alakulha111