O. Merkl szerk.: Folia Entomologica Hungarica 67. (Budapest, 2006)

letve abban, hogy a Közlemények cikkei nem új oldalon kezdődtek, valamint talán abban is, hogy a többségük magyarul íródott. Terjedelmük azonban néha meghaladta az "önálló" cikkekét.) A másik változás, hogy a Társasági Elet összefoglalóján kívül valamennyi publikáció angol nyelvű. Az angol nyelv kizárólagossá tételéről mind a Magyar Természettudományi Múzeumban, mind a Magyar Rovartani Társaságban élénk vita folyt. A véleményüket kinyilvánítók között végül többségbe kerültek azok, akik elfogadták az alábbi szempontokat. 1) Törekedni kell arra, hogy eredményeink az entomológiai szakközönség minél nagyobb köréhez jussanak el, márpedig ezt a magyar nyelven történő közlés kizárná. A magyar rovarászok kis száma miatt eredményeink több külföldi szakembert érdekelhetnek, mint hazait. 2) A folyóirat magas előállítási költségei miatt sem engedhető meg, hogy magyarul közöljünk cikkeket csupán néhány (szélsőséges esetben egy-kettő), angolul nem értő rovarász kedvéért. A szerkesztő meggyőződése, hogy a 21. századi rovarászathoz az angol nyelv (de legalább az angol entomológiai szaknyelv) ismerete ugyanúgy elengedhetetlen, mint pl. a jó mintavételi eszköztár és a magas szintű fajismeret. A Közgyűlés a jelentést elfogadta. A FRIVALDSZKY IMRE EMLÉKPLAKETTEK ÁTADÁSA A Frivaldszky Imre emlékplakett arany fokozatát dr. MÉSZÁROS Zoltán kapta, dr. MERKL Ottó alelnök felolvasta dr. MÉSZÁROS Zoltán életrajzát, majd átadta az emlékplakettet. Dr. MÉSZÁROS Zoltán MÉSZÁROS Zoltán 1936-ban született Budapesten. A természet iránti vonzalmat anyai nagyapja, KOVRIG János oltotta bele, aki gyakran vitte kirándulni tízéves unokáját a Budai-hegyekbe. Már középiskolás korában elkötelezte magát a rovartannal, hiszen 1954-ben KASZAB Zoltán ajánlásával a Magyar Rovartani Társaság tagja lett. 1955-ben BALOGH János biztatására a budapesti Agráregyetem Állattenyésztési Karára iratkozott be, majd egy év után a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Diplomás kertészmérnökként, kertészeti és szőlészeti munkákkal a háta mögött került a Növényvédelmi Kutató Intézet Identifikációs Csoportjához, mely az 1953-ban JERMY Tibor kezdeményezésére szerveződött országos fény csapdahálózat által begyűjtött rovarok azonosítását végezte.