S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 64. (Budapest, 2003)

The genus has been exhaustively defined, and the 65 valid species are discussed, illustrated and (re)described. They are placed into three species groups for which a key is presented. As in many cases habitus drawings also provided, the book is a great aid for identification of this diverse Palaearctic genus. Tamás Szűts Systematic Zoology Research Group of Hungarian Academy of Sciences H1088 Budapest, Baross u. 13, Hungary Palearktikus bogárkatalógus I. Löbl, I. and Smetana, A. (eds): Catalogue of Palaearctic Coleoptera. Volume 1. Archostemata - Myxophaga - Adephaga. Stenstrup, Denmark, Apollo Books, 2003, 819 pp. ISBN 87-88757-73-0; 24 x 17 cm A 20. század végén és századunk elején a faunalisták és katalógusok korát éljük. Nem véletlenül, hiszen fel akarjuk térképezni bolygónk élővilágát, tanulmányozzuk és monitorozzuk a természetes és az antropogén élőhelyek biodiverzitását, ami megköveteli a fajok és egyéb rendszertani csoportok egyértelmű megnevezését. A felhalmozódott szinonimatömeg, a tudományos neveket idéző publikációk eltérő felfogása számos zavar forrása lehet. Egy idő után szinte parancsoló szükséglet az aktuálisan érvényes taxonok neveinek közlése, olyan referenciaművek megírása, melyekhez évtizedekig visszanyúlhat az adott csoporttal foglalkozó hivatásos és amatőr zoológus. A nyolckötetesre tervezett palearktikus bogárkatalógus szerzőit munkájukban az alábbi három fő cél vezérelte. 1. A palearktikus állatbirodalom területén honos, 2000. január 1-éig leírt bogártaxonok jelenleg érvényes neveinek és szinonimáinak megadása a leírás évszámával együtt, figyelembe véve az eredeti közleményben alkalmazott betűzést. 2. A palearktikus génusz- és fajcsoport szintű leírást tartalmazó elsődleges irodalom teljes körű felsorolása. 3. A palearktikus fajok és alfajok elterjedési területének országonkénti megadása. Nem foglalkoznak a szerzők kihalt taxonokkal, a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe által elvetett nevekkel, a helytelen betűzésen, téves meghatározáson alapuló nevekkel valamint a típuskijelölés nélküli leírásokkal (nomina nuda) sem. Úgyszintén nem szerepelnek a kötetben alfaj alatti kategóriák, mint „morfa", „náció", „aberráció", stb. A Löbl-Smetana-féle palearktikus bogárkatalógus elődje részben az 1868 és 1874 között megjelent Gemminger & Harold által összeállított Catalogus Coleopterorum, mely az akkoriban ismert bogarak világkatalógusa volt. Ezt követte a ma is használatos két alapmű, a Winkler-féle palearktikus (1924-1932), illetve a sokkal részletesebb Junk & Schenkling-fcle (1910-1940) világkatalógus. Az utóbbi szerkesztésében és összeállításában oroszlánrészt vállalt Csiki Ernő (1875-1954), a Magyar Természettudományi Múzeum hajdani főigazgatója, aki többek között megírta a futóbogarakról szóló 2554 oldalra rúgó részt. Az említett munkák után ilyen jellegű, nagy ívű alapvetés hosszú ideig nem született, jóllehet a Winkler és a Junk & Schenkung katalógusok felett jócskán eljárt az idő. 1995-ben jelent meg Kryzhanovskij és társai munkája: A Checklist of the Ground-Beetles of Russia and Adjacent Lands (Insecta, Coleoptera, Carabidae), valamint 1998-ban Lorenz: Systematic List of Extant Ground Beetles of the World (Insecta Coleoptera "Geadephaga" : Trachypachidae and Carabidae inch Paussinae, Cicindelinae, Rhysodinae) című munkák, amelyek modern szemléletükkel alapul szolgálhattak a jelen katalóguskötet megírásához. A 2003 nyarán napvilágot látott palearktikus katalógus első kötetében a bogarak négy alrendjéből az első három (Archostemata, Myxophaga, Adephaga) kapott helyet. Az ide tartozó 16 bogár-