S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 62. (Budapest, 2001)

Triticwn aestivum és más gabonák vetéseiben a Centaurea cyanus, az Apera spica-venti és az Anthemis arvensis fajok tömegesek. A vegetáció jellemző összetétele a két vizsgált parcellában — 5 cönológiai felvétel alapján (taxon, AD, K;) — a következő: Triticum aestivum 3-4, V; Centaurea cyanus 2-4, V; Apera spica-venti 1-3, V; Anthemis arvensis 1-2, V; Convolvulus arvensis +, III; Melilotus officinalis +, IL; Viola arvensis +, III.; Equisetum arvense +, II.; Chenopodium album +, II.; Avena sativa +, I.; Lamium amplexicaule +, I. MEGVITATÁS A farkos lombszöcske fenti közleményben bemutatott előfordulása a Dunántúli-középhegység területére új, figyelemreméltó adat. A faj élőhelyválasztásáról a rendelkezésre álló információk alapján elmondható, hogy populációi a kemikáliáktól mentes agrárterületeken maradtak meg, melyeken — az adatok és a rovar mobilitási képessége alapján valószínűsithető — általánosan elterjedt volt. Az alföldek peremterületein jó röpképessége folytán megtelepszik, és talán alkalmilag kolonizálja a hegyi patakvölgyeket és a tisztásokkal tarkított tölgyeseket is (Bükk: Nagyvisnyó, Bánkút; Szilvásvárad, Kocsmárosrét, Rácz és mtsai 1996). Feltételezhető, hogy a faj előfordulásának egyik fontos háttérfaktora lehet a Kárpátmedencében ritka, de a terület élővilágának szerves részét képező mediterrán eredetű gyomnövények előfordulása. Ez további alapos kutatást igényel. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet az agrárterületek esetleges természetvédelmi jelentőségére is. Ezek megőrzése és fenntartása fontos, megőrzésükre érdemes erőfeszítéseket tenni, mivel a nagyüzemi gazdálkodásban a vegyszermentes növénytermesztés nem kifizetődő, de mint Pinke (1999) németországi példák alapján javasolja, vegyszerezés-mentes szegélyek (ideálisan néhány tíz méter széles) fenntartása hosszú távon biztosíthatja az ilyen igényű fajok fennmaradását (zöld folyosó, génáramlás, elszigeteltség feloldása, puffer funkció stb.). Ezek kialakítása a termelésben elhanyagolható gazdasági veszteséget okoz, de a magasabb biodiverzitás fenntartásához elengedhetetlen. Köszönetnyilvánítás — A szerzők köszönettel tartoznak a kézirat gondos, javító átnézéséért Kisbenedek Tibornak (MTM-MTA), a hasznos konzultációkért Szabó T. Attilának (VE, Botanika Tanszék). IRODALOM Aradi, M. (1955): A Kis-Alföld Orthoptera faunájáról (Orthoptera-Saltatoria). Folia Entomologica Hungarica 8: 95-109. — Borhidi, A. & Sánta, A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest. — Gallé, L. & Gausz, J. (1968): Data for knowledge the entomology of the Upper-Tisza district (Orthopteroidea and Formicoidea). Tiscia 4: 83-101. — Harz, K. (1975): Die Geradflügler Mitteleuropas. Veb Gustav Fischer Verlag, Jena, 231-233. — Kisbenedek, T. (1997): Egyenesszárnyúak Orthoptera., pp. 55-81. In: Forró, L. (szerk.):