S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 61. (Budapest, 2000)

Állatföldrajzi jelentőség A magyarországi lelőhely kétségtelenül a Ph. littoralis areájának északi sávjába esik (2. ábra). A hazai előfordulás mintegy erdélyi(-balkáni) hatásra, területi „kisugárzásra" utal (Nagy és Szövényi 1999). A két terület közötti biogeográfíai rokonság a Ph. lit6. ábra. A syllabus-ismétlési sebesség hőmérséklet függése a Pholidoptera littoralis-ná\ (3 hazai és két erdélyi példány hangja alapján) — Jelmagyarázat: O = Brassó mellől gyűjtött példány egy echeme-je, + =- kelet-magyarországi példány echeme-je Abb. 6. Zusammenhang zwischen Silbenrate und Temperatur bei Pholidoptera littoralis (basierend auf Gesang von 3 ostungarische (+,Gyula) und 2 siebenbürgische (O, Kronstadt/Brassó) Exemplaren) toralis közös előfordulásán kívül megnyilvánul további, areálgeográfiailag jelentős Orthoptera-fajok együttes előfordulásában is. így a Leptophyes discoidalis (Frivaldszky, 1867), a Poecilimon schmidti (Fieber, 1853), valamint az Isophya modestior stysi Eejchan, 1957 szöcskék (Tettigonioidea: Phaneropterinae) mind olyan fajok, amelyek Erdélyben eléggé elterjedtek, és amelyeket 1997-1999-ben - részben a Ph. littoralis szöcskével együtt - fedeztünk fel a Doboz és Gyula közötti keményfa-ligeterdős terület megfelelő élőhelyein (1. táblázat; Nagy és Szövényi 1999). A Ph. littoralis Fekete-Körös menti előfordulásával és élőhelyével kapcsolatban úgy tűnik, hogy nem annyira maga az erdő jelenti a legfontosabb létfeltételt, hanem inkább a keleti földrajzi kapcsolat és fekvés, amely a viszonylag jó víz-ellátású, (a jórészt kipusztult erdőségű Alföldön) reliktum-számba menő Fekete-Körös környéki erdőket még ha ma már túlnyomóan degradáltak, másodlagosak is - a Partiumon keresztül az említett ritka szöcskék révén is - Erdéllyel rokonítja. Ebben a vonatkozásban a FeketeKörös menti erdők mind ez ideig az erdélyi-északkelet-balkáni fauna (és flóra) elemek