S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 55. (Budapest, 1994)

a/Egyszerű nemi nevek ászka gyík bagoly hangya borz harcsa bölény hattyú cickány kérész fecske kígyó gödény medve méh mókus ölyv pinty rigó sáska sirály szivacs szú szúnyog teve tücsök veréb vidra stb. ostoros sertés tegzes teknős stb. araszoló dongó pattanó sikló süvöltő szövő stb. A nemi névnek az állattani használatban egyes számban kell állnia. Számos fenti név egészen más, magasabb kategóriát jelentő névvé válik, ha többes számba kerül: baglyok (rend), cickányok (család), hangyák (családsorozat), kígyók (alrend), szivacsok (törzs, sőt mint az álszövetes állatok képviselői = főtagozat!), szúnyogok (alrend), ostorosok (osztály). A nem állattani irodalomban vagy a köznapi beszédben a hangyák természetesen bármely faj (vagy akár több faj) több példányát jelenti. b/ Összetett nemi nevek Az összetett nemi neveknek mind az elő- mind az utótagja egyaránt lehet főnév, melléknév vagy melléknévi igenév, továbbá mindegyik tag lehet egyszerű vagy összetett szó. Az összetett nemi nevek általában egybeírandók. A 6 szótagnál hosszabb többszörös összetétel kötőjellel kapcsolandó. b/1 Egybeírandó összetett nemi nevek U Mind az előtag, mind az utótag egy elemű főnév: agyarcsiga fémlepke kakukkméh vadászgepárd aranybagoly fonálféreg levélbolha viperagyík bíborbagoly galandféreg medveállatka zugpók botsáska gömbászka paradicsommadár zsákállat darázscincér hangyászsün tarlósáska zsinórféreg stb. Egybeírandók a valamely tulajdonnév (mitológiai név, keresztnév, földrajzi név stb.) és egy köznév kapcsolatából együttesen köznevesült s ezért kisbetűvel kezdett nevek is. (A köznyelvi szokás figyelembevételével a köznevesülés megállapítása a szaktudomány illetékességi körébe tartozik.) gorgófő liliputcsiga medúzafő katicabogár szentjánosbogár stb. dunavirág tiszavirág stb.